szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.

A ramsari egyezmény, hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi egyezmény, 1971-ben, az iráni Ramsar városában ratifikálták. Több mint 170 ország hagyta jóvá és kötelezte el magát a vizes élőhelyek védelme mellett. Ezen országok – köztük Magyarország – képviselői október 21. és 29. között Dubajban tanácskoznak.

A The Global Wetland Outlook című – angol, francia és spanyol nyelven olvasható – jelentés szerzőinek becslése szerint a vizes területek kiterjedése világszerte 12,1 millió négyzetkilométer. Ennek 32 százaléka Ázsiában, 27 százaléka Észak-Amerikában, 16 százaléka pedig Latin-Amerikában és a karibi térségben található. Ide tartoznak a tavak, a mocsaras vidékek, a partvidékek, a lagúnák, a mangroveerdők és a korallzátonyok. Az európai vizes területek kiterjedése 35 százalékkal esett vissza csaknem fél évszázad alatt, így ma az összes terület 12,5 százalékát teszi ki. Afrikában 42 százalékkal csökkent a kiterjedésük. A legnagyobb veszteséget Latin-Amerikában regisztrálták: ott 59 százalékkal esett vissza a vizes területek kiterjedése.

Ugyanebben az időszakban az ember alkotta vizes területek – jórészt rizsföldek és víztározók – csaknem megduplázódtak, ezek a vizes területek 12 százalékát adják. A jelentés azonban kiemeli: ezek növekedése nem kompenzálja a természetes régiók eltűnését.

©

Közvetlen vagy közvetett módon gyakorlatilag ezek a régiók biztosítják az emberiség ivóvízkészletét. A világ fajainak 40 százaléka él vagy szaporodik ezeken a vidékeken, és több mint egymilliárd ember él vizes régióban, amely nemcsak táplálékot, hanem az orvosságokhoz szükséges genetikai forrásokat is biztosítja. Megakadályozzák az áradásokat, védik a partokat és szabályozzák a klímát. "Közös összefogással a trendet sürgősen meg kell fordítanunk, hogy ezzel a vizes területek és saját magunk túlélését is biztosítsuk" – mondta Martha Rojas Urrego, az egyezmény főtitkára.

A vizes területeket a beépítésen túl a műtrágya növekvő használata is veszélyezteti. Alkalmazása az ENSZ becslései szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal növekedett. Ezáltal a vizes területeken olyan gyorsan fejlődnek a fajidegen növények, hogy elveszik az oxigént más növények és állatok elől.

Az egyre több helyen alkalmazott duzzasztógátak megváltoztatják a folyók eredeti vízháztartását. Ráadásul a szennyvizek 80 százaléka nem megfelelően szűrve érkezik a vizes területekre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Karikó Katalin: „Meg kell nyernünk a versenyfutást, gyorsabban kell oltani”

Karikó Katalin: „Meg kell nyernünk a versenyfutást, gyorsabban kell oltani”

Marco Rossi elmondta, mit gondol Gulácsi Péter véleményéről

Marco Rossi elmondta, mit gondol Gulácsi Péter véleményéről

Publicus: Sok bizonytalan szavazna az ellenzékre, ha Karácsony kerülne szembe Orbánnal

Publicus: Sok bizonytalan szavazna az ellenzékre, ha Karácsony kerülne szembe Orbánnal