A Facebook már 2014-ben tudott arról, hogy esetlegesen rosszindulatú orosz tevékenység folyik a platformján, jóval azelőtt, hogy a tények nyilvánosságra kerültek – állította kedden egy brit parlamenti bizottság elnöke.
A közösségi oldalt üzemeltető amerikai óriáscég hónapok óta a brit képviselőház digitális ügyek, kulturális és médiaügyi bizottságának, illetve Damian Collins bizottsági elnöknek a célkeresztjében van az álhírek jelenségéről folyó vizsgálat keretében.
Collins kedden a közösségi háló egyik vezetőjétől kért magyarázatot a Facebook belső e-mailjeinek tartalmáról, amelyeket a Six4Three amerikai cégnél találtak egy feljelentést követően, és amelyekhez ritkán alkalmazott parlamenti eljárás során jutottak hozzá. A képviselő szerint az egyik emailben az áll, hogy a Facebook egyik mérnöke 2014-ben figyelmeztette a cégét, hogy orosz IP-címekről napi "hárommilliárd" információhoz férnek hozzá.
"Ha valóban hatalmas mennyiségű adatot bányásznak a platformról az IP-címek révén (...) ezt jelentették-e, vagy egyszerűen a szőnyeg alá söpörték a problémát? – kérdezte Damiens Collins Richard Allantől, a Facebook egyik alelnökétől. "Minden információ, amit látott, a legjobb esetben részleges, a legrosszabb esetben feltehetően megtévesztő volt" – válaszolta az alelnök, aki szerint az említett emailek "részlegesek" és "ellenőrizetlenek" voltak.
A brit parlamenti bizottság előtt Allan megismételte főnöke, Mark Zuckerberg döntését, hogy az ismételt kérések ellenére sem tesznek tanúvallomást parlamenti vizsgálatban.
A nemzetközi szolidaritás jelenként – szokatlan módon – argentin, brazil, francia, ír, lett és szingapúri képviselők is jelen voltak a keddi londoni bizottsági ülésen.
"Mialatt mi a telefonjainkkal és az alkalmazásaikkal szórakoztunk, demokratikus intézményeinket a jelek szerint kaliforniai milliárdosok klubja felforgatta" – jelentette ki Charlie Angus kanadai parlamenti képviselő a Facebook-vezetőnek.
Catherine Morin-Desailly francia szenátor botránynak nevezte a Facebook adatvédelmi politikáját, Eamon Ryan ír honatya pedig "alapvető igazságtalanságnak", hogy harmadik fél is hozzáfér a felhasználók adataihoz.
A Facebook idén több nagyon kellemetlen ügybe is belekeveredett. Előbb el kellett viselnie a 2016-os amerikai elnökválasztás során a platformján történt orosz beavatkozás vádjait (amelyek a hírek szerint 126 millió amerikait befolyásolhattak), majd a felhasználók adatait a tudtuk nélkül kihasználó Cambridge Analitica cég botrányát, később pedig egy biztonsági hibát, amelynek a következtében több millió felhasználó adatai kerültek illetéktelenek birtokába.
A közelmúltban a The New York Times által közölt vizsgálatból kiderült, hogy a Facebook megtévesztette a felhasználókat azzal kapcsolatban, hogy tudott az orosz beavatkozásról, és a Definers PR-cég szolgáltatásait vette igénybe, hogy a népharag elkerülése céljából, Soros György ügynökeinek bélyegezve járassa le a konkurenseit. Mark Zuckerberg azt állította, nem tudott róla, de az oldal egyik vezetője végül kitalált az ügyről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
