Bedő Iván
Bedő Iván

A vibrátor feltalálásáról is szó van benne, nem csoda, hogy sokat idéztek egy orvostörténeti könyvet. Most kiderült: csak a lényeg nem igaz belőle. A leleplezést egyúttal figyelmeztetésnek szánták: baj lehet a tudományos közlemények minőség-ellenőrzésével.

A kétségbe vont történet lényege, hogy a női hisztéria (a mai orvostudomány szerint nem létező betegség) kezelésére az orvosok vagy segítőik kézi masszázzsal elégítették ki a nőket, mégpedig az ókortól a XIX. századig. Mivel ez fárasztó munka volt, feltalálták a vibrátort, amely megkönnyítette, meggyorsította, és hatékonyabbá tette a kezelést. Az erről szóló könyv, Az orgazmus technológiája, Rachel Maines amerikai történész munkája 1999-ben jelent meg. Nemcsak tudományos körökben vált sokat idézett alapművé, hanem a popkultúrát is megihlette. Erre épült 2009-ben egy azóta is játszott amerikai színmű (Sarah Ruhl A szomszéd szobában című darabja), és ez ihlette a Hisztéria című angol filmet, amelynek itthoni bemutatója kapcsán Szellem rovatunkban 2012-ben ismertettük Maines teóriáját.

Ehhez az alapműhöz nyúlt Hallie Lieberman, az amerikai Georgia Tech egyetem munkatársa is, midőn anyagot gyűjtött a szexjátékszerek XX. század eleji amerikai marketingjéről szóló tanulmányához. Amikor professzora, Eric Schatzberg ajánlására elkezdte végigböngészni a lábjegyzeteket, lassacskán kiderült: a források vagy másról szólnak, vagy más összefüggésben értendőek, vagy egyszerűen félre vannak fordítva latinból. Szóval nem bizonyítják a könyv fő állításait. További, bár a mostani állás szerint nem túl reményteljes kutatások tárgya lehetne, hogy akad-e bizonyíték máshol.

A legenda tehát szertefoszlani látszik. Igaz, hogy a hisztéria kezeléséről évszázadokon át téves, sőt káros nézetek uralkodtak. Igaz, hogy a vibrátor (legalábbis egyik) feltalálója a filmben is szereplő angol orvos, Joseph Mortimer Granville. Igaz, hogy a vibrátort gyógyászati (ezen belül nőgyógyászati) célokra is használták. Csak éppen az amerikai történészszövetség által is díjazott Maines-mű leghihetetlenebb, sokkoló, ezért népszerű orgazmusos-doktorbácsis része nem megalapozott. Augusztusban publikált tanulmányukban Lieberman és Schatzberg kijelentik: „Az orgazmus technológiája [című könyv] sikere intő történet, mennyire könnyen beépülhetnek a tévedések a társadalomtudományokba.”

Maines különösebb izgalom nélkül fogadta a leleplezést. Arra hivatkozik (egyébként már korábban is így nyilatkozott), hogy pusztán hipotézisről volt szó. Sőt még csodálkozik is, miért nem vitatták korábban és többen az elméletét. Ezt nem értik Liebermanék sem: olyan publikációt is csak elvétve találtak, amely egyes részleteiben vitába szállt a könyvvel, az egészet pedig senki sem bírálta. Liebermanék egyik feltételezése, hogy Maines sztorija, amelyben a nők leginkább a férfi doktorok áldozataiként szerepelnek, azért is népszerű lett, mert jól beleillett az orvoslás feminista kritikájának vonalába.

Érdekes, hogy mindkét kutatónő, Maines és Lieberman komoly ellenállásba ütközött, amiért letért a tudomány kitaposott útjáról. Mainest annak idején el is tanácsolták munkahelyéről, mert attól féltek, hogy elapadnak az adományok, ha vibrátorügyi tanulmány fűződik a Clarkson Egyetem nevéhez. Változnak az idők: két évtized elteltével Maines műve annyira dogmává vált, hogy Lieberman vibrátoros tanulmányát tavalyelőtt egyszerűen nem voltak hajlandók publikálni, amíg – egy homályos mondatot leszámítva – ki nem vette belőle a Maines könyvére vonatkozó kritikát. A professzorával együtt írt mostani tanulmányt is nehezen fogadták el, végül a Journal of Positive Sexuality adott teret neki.

A legendaoszlatáson túl a mostani elemzés általános tanulsága, hogy a szerzők a társadalomtudományokra is kiterjesztik azt a vitát, amely az utóbbi években a természettudományok és a pszichológia köreiben dúl. Mivel a biológusok, vegyészek, kutatóorvosok és társaik legfontosabb érdeke a minél több eredeti publikáció, alig akad tudós, aki mások korábbi kísérleteivel foglalkozik. Akik mégis belefogtak, azok újabban tömegével mutatták ki: a kísérletek aggasztóan nagy része nem ismételhető meg, vagyis a belőlük levont következtetések bizonyára tévesek. Ennek nyomán elég sok cikket vissza is vontak tudományos folyóiratokból, ami másfelől megerősíti, hogy végül is a szakma képes az önkorrekcióra. Voltaképpen ennek jele most Lieberman és Schatzberg kritikája is. Beleértve annak ostorozását, hogy szerintük a történeti munkák szerkesztése, lektorálása közben nem szokás a források ellenőrzése. Félve merjük idézni: ők azt írják, hogy ott ez ritkább, mint a heti- vagy havilapok cikkeinél.

Nyitóképünkön: jelenet a Hisztéria című filmből. Nem igaz történet alapján.

A cikk eredetileg a HVG hetilap 2018/38. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kitaláltak egy különleges kabátot, ami minden utazónak jól jöhet – nem csak azért, mert kényelmes

Kitaláltak egy különleges kabátot, ami minden utazónak jól jöhet – nem csak azért, mert kényelmes

Itt az újabb bendgate-botrány? 688 ezerbe kerül, de pikk-pakk kettétörik az Apple erőgépe

Itt az újabb bendgate-botrány? 688 ezerbe kerül, de pikk-pakk kettétörik az Apple erőgépe

Magánügyeket intéz a dolgozó céges netről? Erre érdemes figyelni, hogy ne legyen baj

Magánügyeket intéz a dolgozó céges netről? Erre érdemes figyelni, hogy ne legyen baj

Központosítják a haditechnikai kutatás-fejlesztést

Központosítják a haditechnikai kutatás-fejlesztést

Így rántották fel az elszálló bérleti díjak az agglomerációs árakat - ide éri meg ingázni

Így rántották fel az elszálló bérleti díjak az agglomerációs árakat - ide éri meg ingázni

Lemondott az LMP kommunikációs igazgatója

Lemondott az LMP kommunikációs igazgatója