Az elmúlt években Kínában a levegő minőségének monitorozására több mint ezer megfigyelőállomást hoztak létre, amelyek soha nem látott mennyiségű adatokat szolgáltattak a környezet állapotáról. A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói az adatokat tanulmányozva figyeltek fel a meglepő jelenségre, tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé.

Az ózon a szmog egyik fő összetevője, egy sor kémiai reakció során jön létre. Az energiafelhasználásból származó nitrogén-monoxidból nitrogén-dioxid keletkezik, a folyamatot elősegítik a kipufogó gázok szénhidrogénjei és a természetes szénhidrogének. A nitrogén-dioxid a napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, utóbbi pedig egy oxigénmolekulával ózont alkot.

A kínai és az amerikai kutatók kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik, ha az ózonszennyezést okozó vegyületekkel találkozik: felszívja azokat, és megakadályozza az ózonképződést.

"Olyan sok szállópor volt a kínai városok levegőjében, hogy ez csökkentette az ózonképződést" – idézte Daniel Jacobot, a tanulmány társszerzőjét a Harvard Egyetem közleménye.

"Soha nem figyeltünk meg ilyet sehol a világon, mivel egyetlen országban sem csökkentettek ilyen gyors mértékben a szállópor-kibocsátást. Kínának négy év kellett ahhoz, amit az Egyesült Államokban 30 év alatt értek el" – magyarázta.

"Ahogyan a PM2,5-szint csökken, az ózonszennyezés egyre súlyosabb lesz" – mondta Ke Li, a tanulmány első szerzője.

A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy plusz erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, meggátolandó az ózonszennyezés mértékét.