A világ számos pontján, így természetesen az Európai Unióban is fontos téma a klímaváltozás ügye. Csakhogy még ebben a témában is különös megosztottság tapasztalható a tagállamok részéről: a Portfolio azt írja, bár az Európai Parlament a hét elején megszavazta az Európai Bizottság 2050-es klímatervét, többen, Németország, Lengyelország, Csehország és nem mellesleg Magyarország is elutasítja a többségi álláspontot.

A vonatkozó klímapolitika célja, hogy EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkenjen az évszázad közepéig. A terv nagyban igazodik a Párizsi Klímaegyezményhez, melynek lényege, hogy világ országai intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy 2050-ra a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás (1750) előtti szinthez képest.

Az uniós tagállamokra vonatkozó tervezetet a képviselők igen nagy többségben, 369-116 arányban támogatták. Azonban míg Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország és Dánia támogatják a 2050-ig történő dekarbonizációt, más országok, és így Magyarország is, azt is elutasították, hogy bármilyen határidőt határozzanak meg az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére. Ezzel pedig a 2050-es évszámra való minden hivatkozást száműzve a közös tervezetből.

Az EU-s klímaterv kapcsán kialakult megosztottságról és így a magyar álláspontról az Euractiv közölt bizalmas dokumentumokat.

A klímaváltozás ügye persze nem csak az EU-t érinti. Ha így folytatódik a globális felmelegedés, tudósok szerint meg fognak telni szén-dioxiddal az óceánok, az elkövetkező időszakban pedig még forróbbak lehetnek a nyarak. Az Amerikai Geofizikai Társaság korábban azt közölte, a szén-dioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési eseményének szintjét. A klímaváltozás végső soron a kihalási dominóeffektust is beindíthatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.