Az elmúlt évben vas- és titánatomok jelenlétét fedezték fel a bolygón, a Berni és a Genfi Egyetem kutatói most nátriumot, magnéziumot, krómot és egyébként igen ritka ritkaföldfémeket, szkandiumot és ittriumot találtak a KELT-9b-n – derül ki az Astronomy & Astrophysics című szaklapból. Utóbbi hármat soha nem mutatták még ki Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) légkörében.

A ritkaföldfémek a Földön ritkán fordulnak elő, a modern anyagokban és eszközökben alkalmazzák őket elsősorban. Szkandiumot használnak például stadionok nagy teljesítményű izzóiban, mágneses adattárolókban és lézerkristályok előállításához. Ittriumot speciális ötvözetekben, fénycsöves lámpákban és a nukleáris medicinában használnak.

A Földtől 650 fényévnyi távolságra lévő KELT-9b nagyon közel kering csillagához. A forró Jupiternek is nevezett bolygón tomboló hőség miatt minden elem szinte azonnal elpárolog a felszínről, és a légkörébe kerül. A Jens Hoeijmakers és Kevin Heng által vezetett kutatócsoport tagjai ennek az összetételét vizsgálták meg egy hatalmas teleszkóp nagyon érzékeny spektrográfjával. A különböző elemek atomjai a fény egy speciális részét nyelik el. Minden elem az általa elnyelt hullámhosszok speciális ujjlenyomatát hagyja hátra, melyek megfigyelhetők egy spektrográf segítségével. Az elnyelési vonalak mintázata alapján a kutatók le tudják vezetni a távoli bolygók légkörének összetételét.

Művészi fantáziarajt a KELT-9b exobolygóról

Denis Bajram

"Elemzéseink alapján azt is meg tudjuk becsülni, hogy a bolygó légkörében milyen magasságban nyelik el az atomok a fényt" – mondta Hoeijmakers. Hozzátette: ezzel a technikával még többet akarnak megtudni ennek az exobolygónak a légköréről, valamint más bolygókéról is, amelyek hasonlóan magas hőmérsékletűek, mint a KELT-9b.

A kutatók szerint jók az esélyek arra, hogy ugyanezzel a technikával életre utaló jeleket is találhatunk egy exobolygón.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.