A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a Túlfogyasztás Világnapja – az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" erőforrásait az emberiség számára. Idén arra is fény derült, hogy mikor van az európai túlfogyasztás napja – ez május 10-ére esett –, az országonkénti bontásból pedig kiderül: Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.

Vagyis ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint mi, magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és

több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.

"Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas. A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani" – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.

MTI / Czeglédi Zsolt

A szervezet hétfőn kiadott közleménye szerint Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.

A helyzet nem jó

Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.). A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagaszkár.

AFP / Jeff Pachoud

A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. A napokban erre figyelmeztetett a nemzetközi kőolaj- és gázvállalatok vezetőit fogadó Ferenc pápa is, aki szerint nem túlzás az emberiséget fenyegető ökológiai katasztrófának nevezni a klímaváltozást.

A WWF hangsúlyozza, magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit. "Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés mind olyan apró tippek, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek" – mondta Antal Alexa kommunikációs vezető.

A természetvédelmi szervezet tavaly ősszel kiadott jelentésében egyértelmű figyelmeztetést adott ki, miszerint nem kérdés, hogy történelmi időket élünk – az a kérdés, lesz-e még folytatás.

Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.