Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
A berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) szakemberei és külföldi kollégáik 71 tanulmány adatainak értékelése alapján jutottak erre az eredményre, amelyet a Nature Communication című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban mutattak be.
Bizonyos fajok, mint a kékcinege, a széncinege, a fehérkarmú vércse és a szajkó korábban rakják le tojásaikat és összességében több tojást rajnak, hosszú távon azonban az alkalmazkodás tempója nem elegendő a faj megőrzéséhez – mondta Viktoria Radchuk, a Leibniz-IZW kutatója.
Marek Szczepanek - wikipedia
"Van egy hézag a tulajdonképpeni és az ideális költési időszak között. Többek között akkor lenne optimális, amikor a természet a legtöbb táplálékot kínálja" - mondta el a szakértő.
Bizonyos fajoknál egyáltalán nem működik az alkalmazkodás, például a lumma esetében. "A madarak nem érzik, hogy megváltoztak a körülmények, és hogy szaporodási ciklusuknak alkalmazkodnia kellene" - hangoztatta Radchuk. Az eredmények aggasztóak – tette hozzá.
Wikipédia / Pellinger Attila
Még nyugtalanítóbb az a tény, hogy az elemzett adatok túlnyomórészt olyan fajokra vonatkoznak, amelyekről ismert, hogy viszonylag könnyen viselik a klímaváltozást.
"A ritka és veszélyeztetett fajok alkalmazkodási képességét még elemezni kell. Attól tartunk, hogy ezen fajok túlélésének prognózisai még pesszimistábbak lesznek" - mondta Stephanie Kramer-Schadt, a Leibniz-IZW ökológiai dinamikával foglalkozó részlegének vezetője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
