Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy váratlan algainváziótól elkezdett bezöldülni a Balaton a Zala folyó torkolata felől, a kutatók pedig arra jutottak, hogy az algaegyüttest két algafaj alkotja: a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat. A fitoplanktonban a fecskemoszat dominált, de a cianobaktérium koncentrációja is közel jár a kritikus határhoz.
Utoljára 1982-ben figyeltek meg ilyesmit, de a mostani algatömeg az akkori értékeknek is másfélszerese.
Azóta az is kiderült, hogy az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén, de a kutatók szerint arra csak további vizsgálatok adhatnak választ, hogy miért szabadult fel ennyi foszfor hirtelen a tó üledékéből.
Bár a kutatók mérései szerint a hűvösebb időjárás miatt csökkent az algásodás mértéke, az MTI fotósa, Varga György a levegőből lefotózta a Balatont a Zala folyó torkolatánál és környékén, a képek szerint pedig továbbra is egészen zöldes színekben játszik a Balaton.
MTI / Varga György
MTI / Varga György
MTI / Varga György
MTI / Varga György
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
