szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.

Tömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

[Szó szerint kibillentette a vihar a Balatont]

A vizsgálatok kimutatták, hogy az algaegyüttest mindössze két algafaj alkotja: a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat a tóban korábban sohasem észlelt tömege.

A professzor azt is elmondta, a magyar szabályozás szigorú, 50 mikrogramm/liternél már nem lenne ajánlatos fürdeni a Balatonban, ha a cianobaktérium dominál, de itt nem ez volt a helyzet, ugyanis a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont.

De közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan algatömeg-produkció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.

– mondta. Vörös Lajos elmondása szerint az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a nitrogént és a foszfort a Zala vize vitte oda, a nyáron pedig megnőtt a Zalán át a Balatonba kerülő foszfor- és nitrogénmennyiség.

Azt is elmondta, a tározórendszerben zajló ismeretlen biokémiai folyamatokkal lehet összefüggésben a változás, a Kis-Balatonban zajló folyamatokról azonban nem sokat tudnak, és közös kutatási program kellene a folyamatok jobb megértéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Tech

Figyelmeztetnek az MTA kutatói: átalakul a Duna élővilága

A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen hosszú távon az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, és ez már most megfigyelhető a Dunán – derült ki az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által végzett kutatásból.

Mozgó matricákkal és személyre szabható hátterekkel bővült a WhatsApp

Mozgó matricákkal és személyre szabható hátterekkel bővült a WhatsApp

Miért jutnak egyre messzebb a szárazföldön a hurrikánok?

Miért jutnak egyre messzebb a szárazföldön a hurrikánok?

Kickstarterre vitte a magyar csapat a fejlesztést, amellyel digitális partnert kreálhatunk

Kickstarterre vitte a magyar csapat a fejlesztést, amellyel digitális partnert kreálhatunk