szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.

Tömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

[Szó szerint kibillentette a vihar a Balatont]

A vizsgálatok kimutatták, hogy az algaegyüttest mindössze két algafaj alkotja: a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat a tóban korábban sohasem észlelt tömege.

A professzor azt is elmondta, a magyar szabályozás szigorú, 50 mikrogramm/liternél már nem lenne ajánlatos fürdeni a Balatonban, ha a cianobaktérium dominál, de itt nem ez volt a helyzet, ugyanis a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont.

De közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan algatömeg-produkció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.

– mondta. Vörös Lajos elmondása szerint az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a nitrogént és a foszfort a Zala vize vitte oda, a nyáron pedig megnőtt a Zalán át a Balatonba kerülő foszfor- és nitrogénmennyiség.

Azt is elmondta, a tározórendszerben zajló ismeretlen biokémiai folyamatokkal lehet összefüggésben a változás, a Kis-Balatonban zajló folyamatokról azonban nem sokat tudnak, és közös kutatási program kellene a folyamatok jobb megértéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Figyelmeztetnek az MTA kutatói: átalakul a Duna élővilága

A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen hosszú távon az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, és ez már most megfigyelhető a Dunán – derült ki az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által végzett kutatásból.