Nem okozott nagy meglepetést a Science szerkesztőinek lépése, amikor arról kellett dönteniük, mi volt szerintük a 2019-es esztendő legfontosabb tudományos eseménye. A neves magazin választása a fekete lyukról készült történelmi fotóra esett, melyet egy nagyszabású sajtóeseményen, még áprilisban mutattak be az azt elkészítő csillagászok.

A Science a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület kiadványa, a világszerte terjesztett brit Nature mellett a legfontosabb ilyen jellegű újság. A hetente megjelenő kiadvány fontos tudományos kutatások eredményeinek, illetve az erről szóló beszámolók publikálásával foglalkozik. Emellett minden számban vannak újdonságok és vélemények, különböző tudományos álláspontok – írja róla a Wikipédia.

A lefotózott fekete lyuk a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található, kb. 55 millió fényévnyire a Földtől. A Messier 87-et Charles Messier fedezte fel 1781. március 18-án egyetlen éjszaka alatt nyolc másik üstököskómaszerű objektummal együtt. Az M87 az egyik legközelebbi nagy méretű galaxis, melynek a közepén lévő, nagy méretű fekete lyuka viszonylag könnyen vizsgálható.

European Commission

A Science értékelésében arról is ír, hogy két évtizeddel korábban még a tudósok is elképzelhetetlennek tartották, hogy egy fekete lyukról bármikor fotó készüljön.

A fekete lyukak létezését már Albert Einstein is megjósolta a relativitáselméletében, ám tulajdonságuk miatt (olyan erős gravitációs mezővel rendelkeznek, hogy a fény sem tud belőle kiszabadulni) eddig soha nem láthattuk őket. A mostanit több hónapnyi tudományos munka és egy minden eddiginél fejlettebb technológia összehangolása útján sikerült megörökíteni.

A jelenséget az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) rögzítette, amely műszerek egész hálózatát takarja, és melyet kimondottan azért hoztak létre, hogy képet alkossanak egy fekete lyukról. A rendszer tagjai a következők: Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat, Atacama Pathfinder Experiment (APEX), Heinrich Hertz Szubmilliméteres Távcső, IRAM 30m távcső, James Clerk Maxwell Távcső, Nagyméretű Milliméteres Távcső, Déli-sark Távcső, Szubmilliméteres Hálózat.

A hálózatot még 2017 áprilisában próbálták ki, az eszközöket ekkor a Tejútrendszer közepén található Sagittarius A* nevű fekete lyuk felé irányították. A kutatók szerint a fekete lyukhoz azért kell ilyen speciális hálózat, mert egy hagyományos teleszkóppal nem lehet az eseményhorizont mögé látni. Ennek oka, hogy a fekete lyuk peremén annyira felforrósodnak a gázok, hogy a fényük eltakarja magát az objektumot.

Az április eleji tudományos szenzációnak egy magyar szála is van, ugyanis a fekete lyukról készült fotókat egy magyar üzemeltetésű weboldalon mutatták meg az emberiségnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.