A gyerekek többsége úgy gondolja, megtalálná a helyét a technológia és a természettudományok világában. Abban viszont már országonként, vagy inkább kultúránként, nagy különbség van, hogy valaki az űrbe vágyik vagy csak a YouTube-ra.
Már csak a nyolcvanas évek hollywoodi kliséje a papírdobozokból rakétát építő, űrhajóst játszó gyermek képe: a mai amerikai kiskamaszok inkább az interneten képzelik el a jövőjüket. Ez az egyik tanulsága a Lego megbízásából a Harris Poll kutatócég által készített felmérésnek, melyben idén nyáron háromezer 8–12 éves gyereket kérdeztek meg arról, mi szeretne lenni felnőttként.
Az online kutatás demográfiai mutatók alapján súlyozott eredménye szerint a gyerekek 86 százalékát érdekli az űrkutatás, és hasonlóan sokan szeretnének többet tudni a témáról. A kínai kisgyerekek közül szinte mindegyik (95 százalék) vállalná az űrutazást is, míg az amerikaiak és a britek esetében a korosztályos arány csak kétharmad körül mozog. Utóbbi adatokból már sejthető, hogy hiába érdekel szinte minden alsó tagozatost az űrkutatás, hivatásszerűen már egyáltalán nem mindegyikük szeretné űzni.
A kérdőívben hármat lehetett megjelölni az öt felnőttkori álommunka – asztronauta, zenész, profi sportoló, tanár, youtuber/vlogger – közül. Miközben Kínában a gyerekek 56 százaléka képzeli el szívesen magát űrhajósként, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban mindössze 11 százalékos az ilyenek aránya. Az angolszász gyerekek az öt felkínált lehetőség közül minden más pozícióban szívesebben látnák magukat. Legtöbben – 29, illetve 30 százalékuk – szó szerint látni szeretné magát: a YouTube-on, videósként. A kínaiaknál viszont éppen ez állt az utolsó helyen, ott mindössze a gyerekek 18 százaléka szeretne hivatásos netceleb lenni.
A magyar fiatalok nem csak földrajzilag állnak a Kelet és a Nyugat között. A BeSocial közösségimédia-ügynökség idén februárban ismertetett adatai szerint a 18 év alatti magyar fiatalok 24 százaléka helyezkedne el szívesen a YouTube-videósok vagy más, közösségi platformon mozgó influencerek világában. A felmérésbe bevont kilencezer fő 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ennek az „életmódnak” is lehetnek árnyoldalai – a 24 százalékba tartozók nem látnak ilyet. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a gyerekek és tinédzserek magát katonaként, tűzoltóként vagy űrhajósként elképzelő elsöprő többsége sincs tisztában vágyott szakmája nehézségeivel.
A közösségi médiabeli celebség népszerűségét mutatja az is, hogy évek óta elérhetők olyan videójátékok, melyekben a felhasználó a youtuberek (képzelt) világát élheti. A legutóbbi nagy dobás a konzolgépekre tavaly novemberben kiadott Youtubers Life OMG! című program volt, melynek egy év sem kellett a milliós példányszám eléréséhez.
Sokan ismerik a 2000-ben megjelent The Sims című életszimulátor-videójátékot, melyben a felhasználó által irányított karakter albérletet fizet, közben jobb állást keres, hogy legyen pénze saját lakásra, hétvégenként áthívja a barátait vacsorázni, családot alapít, elmegy moziba, a kutyával játszik. Erre a sémára épül a Youtubers Life OMG! című program is, ám ez a klasszikus mindennapoktól jóval elrugaszkodottabb álmot vetít a gyerekek elé. A felépített világ kissé szürreális: a videójátékon belül például videójátékokat kell vásárolni, majd azokkal a játékbeli játék gépen játszani, a (meta)játékmenetet rögzíteni, aztán a felvételt – a szintén a programon belüli – megvágás után a játékbeli videómegosztóra feltöltve gyűjteni a feliratkozókat.
Hogy a YouTube-sztárság nem csak játék és mese, arra időnként a pályát megjárt fiatalok is rávilágítanak. A több mint 1,3 millió követőt számláló Christine Sydelko idén nyáron beszélt először nyilvános felületen a kiégéséről, majd múlt pénteken Twitter-profilján bejelentette, hogy „kilép az internetről”, azaz felhagy az online munkával. A 24 éves videós a vallomása szerint már nem tudja tovább elviselni, hogy ebben a világban az emberek csak a nézettség kedvéért drámáznak, és kreatívnak láttatják magukat, miközben sokan csak annyira képesek, hogy felvegyék magukat videóra.
I quit the internet stuff just fyi it’s such a trivial job i can’t stand the people getting in fake drama for attention or acting like they’re a creative when they just film themselves living it was sorta fun while it lasted but i value my privacy more than followers now see ya
— Christine Sydelko (@csydelko) September 6, 2019
Sydelko véleménye alighanem elsősorban azoknak a – jellemzően a lifestyle kategóriába sorolt – videósoknak az egyik részére vonatkozik, akik csak „élnek bele a világba”, és ennek mindennapi történéseit mutatják meg csatornáikon, nem pedig valamilyen tematika mentén készítenek tartalmakat. Ez utóbbihoz ugyanis már mindenképpen szükség van bizonyos lexikális ismeretek megszerzésére, illetve egy szakterület iránti szenvedélyes érdeklődésre.
Főleg ha valaki a hosszabb távú megélhetését szeretné biztosítani vagy legalábbis megtámogatni belőle. Ez ugyanis az Offenburgi Egyetem kutatói szerint nem is olyan egyszerű. Tavaly nyáron, a Convergence című újmédiás szaklapban publikált elemzésük alapján a youtuberek 96,5 százalékának bevétele nem éri el az évi 16 800 dollárt. (Ez nagyjából 400 ezer forintos havi keresetet jelent.)
A járandóságot növelhetik az egyedi szponzorációs megállapodások. A sztárságra vágyóknak az is kedvét szegheti, hogy az említett összeg bruttó, tehát az adókat még le kell vonni belőle. Hazai pályán további nehezítést jelent, ha valaki magyarul gyárt videókat, azokkal ugyanis – az angolul értőknél nagyságrendekkel kisebb potenciális közönség miatt – értelemszerűen ritkábban jön össze a havi 1,3 milliós nézettség, ami a német kutatók szerint az évi bruttó 5 millió forintnak megfelelő bevételhez.
Ráadásul a nagy márkák már kevesebbet költenek véleményvezérekre az utóbbi hónapokban, így a multiktól átlagosan kevesebb bevételre számíthatnak a tartalomgyártóknak. Az ország három legnagyobb netcelebmenedzselő ügynöksége éppen minap ismertette tapasztalatairól: egységesen aúgy látják, hogy a megszokott, nagy hirdetők helyét a kis- és középvállalkozások, valamint a nonprofit szervezetek veszik át. A megélhetési influencerek pedig lassan lemorzsolódnak.
A mérleg másik oldalát már nem lehet számokban kifejezni. Steph Frosch, akinek videóit 377 ezer feliratkozó követi a YouTube-on, az amerikai Business Insider online magazinnak pánikrohamokról, a munka által megkövetelt folyamatos online jelenlét miatt tönkremenő kapcsolatokról beszélt – hangsúlyozva, hogy kívülről mindez nem látszik, így fogalmuk sem lehet róla a videós hírnévre törekvő gyerekeknek.
| Control-Delete |
Sok videós nem érti a legnépszerűbb videómegosztó közösségi irányelveit, vagy ha érti is őket, nem tartja magát azokhoz – derül ki a YouTube által a minap közölt statisztikából. A friss adatok szerint az idei második negyedévben négymillió csatornát kellett eltávolítani a rendszerből. Ilyenkor a csatornára feltöltött videók mindegyike eltűnik a YouTube-ról, ezek száma közel 77,5 millió volt a három hónap alatt.  YouTube Az eltávolított csatornák elsöprő többsége (3,6 millió) azért került le a YouTube-ról, mert spamelésre, illetve kereskedelmi vagy közéleti átverésekre szakosodott. Viszonylag gyakori volt még a tiltott meztelenséget vagy szexualitást ábrázoló csatorna, 254 ezer ilyet töröltek. Gyermekvédelmi okokból 75 ezer fiók került a süllyesztőbe. Közel 37 ezer olyan csatornát radíroztak le a YouTube-ról, melynek üzemeltetői rendszeresen gyűlöletbeszédet sugároztak, uszítottak vagy terrorizmust népszerűsítettek. Öt videó „visszavonását” kormányszervek kérték a moderátoroktól. Hasonlóan sokféle indoklással több mint 537 millió hozzászólást sztornóztak. Mindehhez jön még további 9 millió olyan törölt klip, amelynél a csatorna megmaradhatott, csak a konkrét tartalommal volt gond. Érdekesség, hogy ezekből közel 8 milliót már az algoritmusok kiszúrtak. A törölt videók 81,5 százalékát már az előtt sikerült eltávolítani, hogy akár egy felhasználóhoz is belenézett volna. Az automata rendszer ezzel együtt messze van a tökéletestől, amit nemcsak a YouTube rendszerében minden erőfeszítés ellenére fellelhető gyűlöletkeltő vagy álhíres videók jeleznek, hanem az a minap sajtóvisszhangot kapott videó is, melyen robotok verekszenek. A felvétel azért került le az oldalról, mert az algoritmusok állatviadalként azonosították, és emberi moderátor jóváhagyása nélkül elérhetetlenné tették. |
A cikk a HVG hetilap 2019/37. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
Mázsaszám pakolta, porciózta, leltározta a drogot, miközben a megfelelő légcserélő nélküli helyiségekben marta a szemét, bőrét a sokféle vegyi anyag – így nézett ki B.I. átlagos munkanapja a magyar rendőrség központi kábítószer-raktárában.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
Még lakat sincs a kapun.
Az irániak most Izrael közepét támadták, Haifa volt a fő célpont.
