Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Minél gyakrabban és jobban mosnak kezet az emberek, annál nagyobb eséllyel lassul a fertőző betegségek terjedése – mutatták ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A tanulmányt, amely általában foglalkozik a fertőző betegségek terjedésével, december végén, közvetlenül a koronavírus-járvány megjelenése előtt tették közzé, ám a szerzői hangsúlyozzák: az eredményeik minden ilyen betegségre vonatkoznak.
Az emberek kézmosási gyakorlata igen rendszertelen. Korábbi kutatások, köztük az amerikai mikrobiológiai társaság kutatói által gyűjtött adatok alapján az MIT tudósai úgy becsülték, hogy a repülőtereken megforduló utasoknak csupán 20 százaléka mos kezet szappannal, vízzel és legalább 15 másodpercig. A másik 80 százalék potecionálisan megfertőz mindent, amit megérint bármilyen bacilust hordozzon – mondta Christos Nicolaides professzor, a tanulmány egyik szerzője.
„A vécét használó emberek 70 százaléka megmossa kezét, 30 százalék nem. Előbbieknek azonban csak 50 százaléka mos helyesen kezet, a többiek csak leöblítik” – idézte a korábbi tanulmány adatait a professzor.
Kombinálva ezeket az adatokat a repülőterek szennyezett felületein lévő fertőző anyagokkal való lehetséges érintkezés becsléseivel, a szakemberek kiszámolták, hogy a repülőtereken megforduló utasok csupán 20 százalékának tiszta a keze.
A kézmosási szokások javulása a világ összes repülőterén megháromszorozná ezt az arányt, azaz az utazók 60 százalékának lenne tiszta a keze. Ennek lenne a legnagyobb hatása, egy betegség terjedését 69 százalékkal lelassítaná – írták.
A szakértők szerint a fertőző betegség terjedését már az is jelentősen – 37 százalékkal – visszafogná, ha a világ tíz kulcsfontosságú légi kikötőjében gyakrabban és helyesen mosnának kezet az emberek.
A kutatók becsléseikhez részletes epidemiológiai szimulációk elemzése alapján jutottak. Ehhez felhasználták a nemzetközi légiközlekedés adatait, közöttük az utazások időtartamát és távolságát, az átszállásokat, a repülőtéri várakozási időket és az emberek egymás közötti, valamint a körülöttük lévő tárgyaikkal való érintkezésről felvett adatokat. Továbbá azonosították a járvány terjedése szempontjából fontos 120 repülőteret is.
Minden kicsiny javulás észrevehető eredményt hozott. Ha csak 10 százalékkal javulna a tiszta kezek aránya a világ valamennyi repülőterén, már az is 24 százalékkal lassíthatná egy járvány terjedését – mutatták ki az adatokból.
