Bár a koronavírus-járvány egyértelműen pozitív hozadéka, hogy a(z önkéntes) karantén miatt jelentősen kitisztult az európai nagyvárosok felett a levegő, és valószínűleg sokkal kevesebb szén-dioxid kerül az idén a légkörbe, mint az elmúlt években, nem szabad elfelejteni, hogy mindez önmagában még nem elég a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Erre hívták most fel a figyelmet a világ 21 kutatóintézetének tudósai is.

Egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel már 2050 előtt előfordulhat, hogy – időnként – jégmentessé válik nyaranta a Jeges-tenger. A tudósok úgy vélik, a klímavédelmi intézkedések hatékonysága határozza majd meg, hogy milyen gyakran és milyen hosszan lesz ez így.

A világ 21 kutatóintézete a Hamburgi Egyetem kutatója, Dirk Notz koordinálásával azt vizsgálta, hogy miként változik a jövőben a Jeges-tenger (más néven Északi-sarki-óceán) jégtakarója, ha továbbra is magas lesz a szén-dioxid-kibocsátás és elégtelenek a klímavédelmi intézkedések.

Ezekben a szimulációkban a várakozások szerint gyorsan eltűnt nyáron az egész évben szinte folytonos jégtakaró, de a kutatók azt is kimutatták, hogy a nyári jégtakaró akkor is eltűnne egyszer-egyszer, ha a szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne.

[Villámlott az Északi-sarkkör közelében, és ez sokkal nagyobb baj, mint gondolnánk]

"Ha gyorsan és jelentősen csökkentjük a globális szén-dioxid-kibocsátást, és ezáltal az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt tartjuk a globális felmelegedést, a Jeges-tenger jege még akkor is valószínűleg eltűnik egyszer-egyszer nyáron már 2050 előtt. Ez nagyon meglepett minket" – idézte Dirk Notzot az egyetem közleménye.

Jelenleg az Északi-sarkot egész évben tengeri jég borítja és veszi körül. Nyaranta a tengeri jég kiterjedése csökken, télen ismét nő. A globális felmelegedés hatására az elmúlt évtizedekben gyorsan csökkent a tengeri jég kiterjedése a Jeges-tengeren. Ez jelentős hatással van az Északi-sarkvidék ökoszisztémájára és klímájára. A tengerjég a jegesmedvék és fókák élőhelye és zsákmányszerző területe, és hűti a térséget azáltal, hogy visszaveri a napfényt.

A kutatók szerint alapvetően a jövőbeni szén-dixoid-kibocsátástól függ az, hogy milyen gyakran fogja elveszíteni jégtakaróját nyáron a Jeges-tenger. Ha gyorsan csökken a kibocsátás, csak egy-egyszer lesznek ilyen évek, magasabb kibocsátás hatására az évek többségében jégmentes lesz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.