A hőmérséklet, a páratartalom és a felszín anyaga befolyásolja, mennyi idő alatt száradnak meg a különböző felületeken a koronavírussal fertőzött légzőcseppek, és így meddig maradhat életben a vírus – állapította meg egy kutatás, amelynek során különböző városokban különböző felületeket vizsgáltak.

A Physics of Fluids című tudományos lapban bemutatott tanulmány elkészítéséhez a kutatók azt vizsgálták, mennyi idő alatt száradnak meg koronavírussal fertőzött egyénektől származó légzőcseppek különböző felületeken a világ 6 különböző városában – New Yorkban, Chicagóban, Los Angelesben, Miamiban, Sydneyben és Szingapúrban.

A légzőcseppek a szájból vagy orrból szabadulnak fel, amikor valaki köhög, tüsszent vagy éppen csak "nyáldúsan" beszél. A cseppek nagyjából akkorák, mint egy emberi hajszál átmérője. A tudósok gyakran érintett felületeket, például ajtókilincseket és okostelefonok érintőképernyőit vizsgálták. Egy matematikai modell alkalmazásával arra jutottak, hogy

a környezeti hőmérséklet, a felület típusa és a relatív páratartalom kiemelt szerepet játszik a száradásban.

A magasabb környezeti hőmérséklet hatására gyorsabban száradnak ki a cseppek, és drasztikusan csökken a vírus túlélésének esélye. A nagyobb páratartalmú helyeken a cseppek hosszabb ideig maradnak meg a felületeken, és nő a vírus túlélési esélye – derült ki a kutatásból.

A szakértők meghatározták a légzőcseppek száradási idejét különböző kültéri időjárási körülmények között és megvizsgálták, hogy ezek az adatok milyen kapcsolatban állnak a koronavírus-járvány növekedési ütemével. A tanulmány szerint az olyan felületeket,

mint az okostelefonok érintőképernyőit, a pamutot és a fát jóval gyakrabban kell tisztítani,

mint az üveg és fém felületeket, mert utóbbiak bizonyos mértékben hidrofil anyagok, amelyeken a nedves légzőcseppek gyorsabban elpárolognak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.