A kutatók azt vizsgálták, hogy miként fognak reagálni a bolygó fagyott régiói az egyre erősödő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra. Az 1993 óta bekövetkezett globális tengerszint-emelkedés csaknem feléért az olvadó szárazföldi jég a felelő és a szakemberek már jó ideje arra figyelmeztetnek, hogy az antarktiszi jégtakarók még a legpesszimistább forgatókönyveknél is gyorsabb ütemben tűnnek el.
Egy csaknem 50 fős nemzetközi kutatócsoport most több száz olvadásszimulációt vetett össze az Antarktisz és Grönland jégdzsungeleiről, amelyek együttesen elegendő fagyott vizet tartalmaznak ahhoz, hogy mintegy 65 méterrel megnöveljék a világ tengereit. A klímakutatók emellett figyelembe vették a Föld több mint 220 ezer gleccserének olvadási modelljeit is.
AFP / Ritzau Scanpix / Mads Claus Rasmussen
A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a párizsi klímaegyezményben is deklarált, legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a jégolvadásból származó átlagos tengerszint-emelkedés 13 centiméter lenne a század végéig, szemben a jelenleg előre jelzett 25 centiméterrel.
Az elemzés szerint a grönlandi jégtakarók olvadásának tulajdonítható tengerszint-emelkedés 70 százalékkal csökkenne, míg a szárazföldi gleccserek hozzájárulása nagyjából megfeleződne.
Az Antarktisz esetében azonban nem voltak ennyire egyértelműek az előrejelzések. A számítások azt mutatták, hogy 95 százalék az esély arra, hogy az Antarktisz kevesebb mint 56 centiméterrel járul hozzá a tengerszint-emelkedéshez 2100-ra.
Egy "pesszimistább forgatókönyv" szerint azonban a jeges kontinens hozzájárulása akár ennél is nagyobb lehet, még akkor is, ha sikerül másfél fokban maximalizálni a felmelegedést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
