„2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Budapesten már június 18-án, országos átlagban pedig június 21-én átlépte a napi középhőmérséklet a 25 °C-ot, a hőségriadó első fokozatát. Rövid, átmenti felfrissüléstől eltekintve a hőhullám kitart azóta is. Ismét ízelítőt kapunk abból, ami a klímaváltozás miatt valószínűleg mindennapos lesz a századvég nyarain” – olvasható a Másfélfok csütörtöki cikkében.

A kutatók szerint míg az 1901–1930 közötti harmincéves periódusban átlagosan 11 hőhullámos nap (ez a hőségriadó első fokozata) fordult elő évente, addig a közelmúlt és a jelenlegi éghajlati időszakban (1991–2020) már 26 ilyen nap volt Budapesten. A szakértők szerint a másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma 1961–1990-re megduplázódott, 1991–2020-ra pedig megháromszorozódott a múlt század első három évtizedéhez képest.

Ráadásul a regionális klímamodell alapján a melegedés töretlen.

A szakértők két kibocsátási forgatókönyvet használva számításokat végeztek a 2021–2050 és a 2070–2099 időszakokra. A 21. század közepére még kisebb változásokat látni, azonban a század végét vizsgálva már nagyobb eltérés mutatkozik: az optimista szcenárió szerint 10–24-gyel, a pesszimista alapján 26–54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente.

A helyzet országosan nézve sem jobb: a legoptimistább szimuláció szerint a 21. század közepére legalább kétszeresésére növekszik a hőhullámos napok száma, a század végére pedig akár egy hónapot is kitehetnek ezek.

A kutatók szerint a gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, de az egészséges szervezet koncentráló képességét is visszavetik. Emellett várhatóan növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegedések kialakulásának kockázatát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.