Közhely 2021-ben kijelenteni, hogy a big data már mindent átsző, de hát a közhelyek általában azért válnak azzá, mert igazak: az adatelemzés nem csak olyan szörnyetegeket hozott a fejünkre, mint a közösségi média ma ismert formája, de 2021-re teljesen megváltoztatta a focit is. Ha valaki visszaemlékszik még a 2000 környéki Európa-bajnokságokra és világbajnokságokra, az láthatja, hogy nemcsak a játékban és a lebonyolításban voltak különbségek, hanem például abban is, hogy egy-egy jól sikerült torna nem feltétlenül elég a kiugráshoz a játékosoknak.

Ez nem véletlen, hanem puszta számítás: az a statisztika, amely szerint Loic Nego sprintelte a legnagyobbat az egész Európa-bajnokságon, és Nagy Ádám futotta a második legtöbbet, nemcsak azért készült, hogy még jobban szeressük kedvenceinket, hanem a csapatok körüli szakmai stáb és a játékosmegfigyelők is dolgoznak belőle. És nem csak ebből: a focisták (és más sportolók) teljesítményének adatalapú mérése az elmúlt években óriási üzletté és a sport nélkülözhetetlen részévé vált. És nemcsak az Eb-n vagy az elitligákban, de még a magyar másodosztályban is könnyen találkozhatunk egy-egy cég sportolói analízissel foglalkozó cég nevével.

Loic Nego

FRANK HOERMANN / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Ezek közé a cégek közé tartozik a 2007-ben Moszkvában alapított InStat is. A meccsek elemzésében és játékosok felkutatásában is utazó cég a szovjet/ukrán edzőlegenda, Valerij Lobanovszkij által lefektetett alapokra építkezve dolgozta ki a mára tulajdonképpen mindent figyelő rendszerét, amin keresztül meg tudja találni Jürgen Klopp is azt a játékost, aki bár nem szupersztár, de tökéletesen beleillik a csapatába.

Mostanra nagyjából 2000 ügyfelük van: ők vesznek fel adatokat például a francia és a holland válogatott meccseiről is, de ott vannak a Manchester City, Bayern München, PSG vagy Lazio mellett is a klubfociban, de ha hívják őket, ugyanolyan felkészültséggel érkeznek egy Paks-Kisvárdára is, mint egy manchesteri rangadóra.

“Minden játékosnak minden egyes mozdulatát rögzítik programok: bekerül a pályán való elhelyezkedése, az akciói, hol volt, mit csinált, kivel csinálta, kik vettek benne részt. Ha futásmennyiséget mérünk, fix kamerarendszerek vannak beállítva a stadionba, azok mérik a sebességet és a futásmennyiséget” - mondta a hvg.hu-nak az InStat vezető elemzője, Kovách István.

A statisztikák megszerzésére több módszer van: vannak, akik adóvevőket tesznek játékosokra (ez általában a mez alatti aláöltözőkön egy gyufásdoboznyi szerkezet), de az InStat inkább a meccset kamerán keresztül figyelő szoftverekkel dolgozik. Ennek ellenére Kovách elmondása szerint az emberi munkát nem lehet megspórolni egy meccsen. “Ha van egy nagyon erős passz, és azt rosszul kezeli le egy játékos, akkor a szoftver nem veszi figyelembe, hogy ezt a passzt nem volt esély levenni. Itt emberi beavatkozás jön, de a futásmennyiségnél is fontos. A játékosok ugyanis szoftverjelekkel és tagekkel vannak megjelölve, de például egy szögletnél akkora a tumultus, hogy a lézerkamerák sem tudják követni. Amikor most a francia válogatott meccseit csináltuk, akkor a központi irodában 22 ember ült, és mindenki a saját játékosát figyelte. Ilyenkor pontos és azonnali adatok kellenek.”

Tehát végül is emberek követik a játékosokat a pályán, de mi történik a szoftverrel? “X-Y-koordinátarendszerben hálózzuk be a pályát, a pontok közötti mozgás sebességét az idő és a pontok közötti távolsági adat alapján tudjuk meg” - mondta Kovách.

Meccset elemezni még a szoftverrel sem egyszerű munka: az InStatnál például 738 paraméter van, ami bekerül a statisztikákba. Az adatokat duplán ellenőrzik, feldolgozzák, egy online elemzésen 30-35 ember dolgozik összesen. Így tudják kiszűrni a furcsa anomáliákat is. “Volt olyan, hogy egy kapus futott a leggyorsabban az egész meccsen. Nem értettük, hogy lehet, aztán kiderült, hogy amik a csapata gólt lőtt, akkor keresztülfutott a pályán” - mondta az elemző.

Íme egy 2021 májusi jelentés részlete Szoboszlai Dominikről

InStat

Bár a tévé előtt továbbra is a futások sebességén ámulunk, a szakmában közel sem ez a legfontosabb adat. “Sokkal fontosabb, hogy egy játékos hova fut, melyik idősávjában a mérkőzésnek, és hogy mennyire gyorsan az ellenfélhez képest. A franciaországi Eb alatt Bernd Storcknak például meg tudták mondani, hogy melyik időszakban fog elfáradni egy-egy ellenfél, ez pedig nagy segítség ahhoz, hogy egy csapat tudja, mikor lehet jól kontrázni.”

Az adatokat viszont nem csak a korábbi meccsekről lehet adni: az edzők rendszeresen kapnak az épp folyó meccsükről is tájékoztatást az elemzőktől, ha például már a statisztikában is látszik, hogy az ellenfél egy szélső védője egyre kevesebbet fut a meccsen, akkor az edző már tudja, hogy az ő oldalán érdemes támadásokat vezetni, vagy berakhat vele szemben egy erősebb és gyorsabb embert.

Hogy mekkora az adatelemzés hatalma, azt jól mutatja, hogy kis túlzással már videókat sem kell megnézni játékosokról ahhoz, hogy egy stáb tudja, szükségük van-e rá. “Angliában több klub is a számok alapján kutat fel nekik megfelelő játékosokat, például a Liverpool, de kisebben ugyanezt csinálja a dán Midtjylland is. Magyarország egyik topcsapata ilyen számok alapján szúrta ki egy játékosát, most már Magyarország egyik legjobb irányítója. De ott van Sigér Dávid: amikor a Balmazújváros bekérte az adatokat, azt látták, hogy Sigér nem mutatott semmi kimagaslót, viszont minden statisztikában a legjobb ötben volt. Ez azt mutatta, hogy kompakt játékos, és mindenhol megállja a helyét, hiszen ma már nem elég, ha valaki mondjuk jól tud cselezni. Sigér mára a Fradiban és a válogatottban focizik” - magyarázta Kovách István.

A májusi Szoboszlai-jelentés másik része, itt a támadójátékot elemzik

InStat

Ha egy csapat leigazol valakit, akkor általában lekérik tőlünk a játékosok adatait, ezért már nem csak egy jól sikerült Eb lehet kiugrási lehetőség. Egy szempontból mégis pótolhatatlanok a hasonló események Kovách szerint, ez pedig megint az, amit gép még nem tud lemérni. “Ha kiélezett helyzetekben jó döntéseket hozol, akkor azzal megerősítheted az előzetes feltérképezéseket. De akár gyengítheted is azzal, ha nem vállalsz be párharcokat. Loic Nego sebessége mellett például feltűnik, mennyire kivette a részét a védekezésből, és milyen jól helyezkedett, vagy Nagy Ádámnál az, hogy mennyire köré épült, és vele együtt mozgott az egész csapat. Ő volt a szívcsakrája a válogatott taktikájának.”

Az InStat és a hozzá hasonló cégek mindenhol jelen vannak Ázsiától kedve Afrikán át Dél-Amerikáig. “Rengeteg olyan partnerünk van főleg Ázsiában és Afrikában, akik azért kérik meg, hogy elemezzük a márkőzésüket, és bekerüljenek a scouting rendszerünkbe, mert itt pár kattintással lehet keresni játékosokat. Afrika közepére kevés játékosmegfigyelő jut el, de a mi rendszerünkön keresztül elérhetővé válnak.”

Tehát a tíz éve Magyarországon is dolgozó InStatot közel sem csak az elit engedheti meg magának: magyar klubok már a futásmennyiségben és a játékosok kutatásánál is ezt használják, ami meg is magyarázza, hogy miért kerülnek az eddigieknél jobb légiósok az NB I-be. “Amire a legjobb magyar klubok szerződést kínálnak egy játékosnak, már öt-hat jelentést készítettünk róla. Ez segíthet is elkerülni, hogy egy csapat vaktában cserélje le a fél csapatot, ezeknek általában nincs is jó vége.”

Az adatalapú futballnak egyelőre nem látni a végét: ahogy Kovách is elmondta, az elemzők egy része szíve szerint a Forma-1-es autókhoz hasonlóan drótozná be a játékosokat, és akkor akár azt is láthatnák, mikor kezd el savasodni egy játékos izma. Erre egyelőre azért még nincs lehetőség, de egyáltalán nem kizárt, hogy a jövőben már szoftver jelezhetné előre, ha egy játékos olyan problémák elé néz, mint az Eb nyitó hétvégéjén majdnem tragikus hőssé vált Christian Eriksen.