A világ legrégebbi pénzverdéje került elő Kínában

A világ legrégebbi, mintegy 2600 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban.

  • MTI MTI
A világ legrégebbi pénzverdéje került elő Kínában

Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint.

A korábban feltért, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.

A most felfedezett öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő. Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet – egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat – is találtak. A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.

Hao Zhao

A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgy nevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (időszámítás előtti 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméinek egyikei.

Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként egyéb fémtárgyak – egyebek mellett fegyverek – készítésére használták és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését. Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.

[Találtak egy lakatlan szigeten egy érmét, ami akár 1000 éves is lehet]

A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok között egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.