Fülférgeknek is nevezik amerikai kutatók az ember fejében makacsul megmaradó dallamokat, amelyek megzavarhatják az éjszakai nyugalmat.
Bizonyára valamennyien találkoztunk azzal az érzéssel, hogy egy dallam nem hagy nyugodni, állandóan ott motoszkál a fejünkben. A magyarázat egyszerű: az agy még órákkal azután is foglalkozhat egy-egy zenei motívummal, hogy hallottuk azt. Kérdés, milyen hatással lehet ez az elalvásra, különösen annak fényében, amit korábban a Sheffieldi Egyetem pszichológusai is kiderítettek: az általuk megkérdezettek 62 százaléka használja alvássegítő eszközként a zenehallgatást.
A legújabb amerikai kutatás (Baylor egyetem, Texas) szerint, amelyet többek között a Psychological Science foglal össze, minél többet hallgat valaki zenét, annál nagyobb valószínűséggel foglalkozik az agya időn túl is a dallamok feldolgozásával, ami olyan, mintha valamilyen „fülféreg” fészkelte volna be magát a fejbe. És ha ez megtörténik, az rossz hatással lehet az alvásra.
A kapcsolódó vizsgálat két részből állt, egy felmérésből és egy laboratóriumi kísérletből. 209 résztvevőnek kellett megválaszolnia az alvásminőségükkel, zenehallgatási szokásaikkal és a „fülféreg” gyakoriságával, megjelenésével kapcsolatos kérdéseseket. Azok, akik hetente egyszer nem tudtak szabadulni egy dallamtól, hatszor nagyobb valószínűséggel számoltak be rossz alvásról, mint azok, akik csak ritkán találkoztak a fülféreggel.
A kísérleti rész során 50 résztvevő három fülbemászó popdalt (Taylor Swift „Shake It Off”, Carly Rae Jepsen „Call Me Maybe” és Journey „Don't Stop Believin”) hallgatott. Véletlenszerűen választották ki, hogy a résztvevők fele a popdalok szöveg nélküli instrumentális változatait, míg a többiek az eredeti verziókat hallgatták. Ezután egy alváslaboratóriumban töltötték az éjszakát. Alvás közben figyelték az agyhullámaikat, a pulzusszámukat és a légzésüket.
A kísérlet egyértelműen megerősítette, hogy azok, akik nem tudtak szabadulni egy dallamtól, nehezebben aludtak el, többször felébredtek éjszaka, és több időt töltöttek a felületes alvás szakaszában. Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a hangszeres zene vezetett a legrosszabb alváshoz, kétszer annyi fülférget tapasztaltak a dalszöveg nélküli zenéknél.
Ezek a megállapítások ellentmondanak azoknak az egészségügyi ajánlásoknak, amelyek azt javasolják, hogy elalvás előtt hallgassunk csendes zenét. Azonban nem lehet azzal vitába szállni, hogy az agy több órán keresztül folytatja a zene feldolgozását, még akkor is, ha már rég nem szól a muzsika.
Az igazság valahol félúton lehet. Bizonyára vannak olyanok, akik alvását segítheti a zenehallgatás, azonban azokat, akiknek bármilyen problémájuk van az alvással, óvnak ettől az amerikai kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
