Bizonyára valamennyien találkoztunk azzal az érzéssel, hogy egy dallam nem hagy nyugodni, állandóan ott motoszkál a fejünkben. A magyarázat egyszerű: az agy még órákkal azután is foglalkozhat egy-egy zenei motívummal, hogy hallottuk azt. Kérdés, milyen hatással lehet ez az elalvásra, különösen annak fényében, amit korábban a Sheffieldi Egyetem pszichológusai is kiderítettek: az általuk megkérdezettek 62 százaléka használja alvássegítő eszközként a zenehallgatást.

Moily

A legújabb amerikai kutatás (Baylor egyetem, Texas) szerint, amelyet többek között a Psychological Science foglal össze, minél többet hallgat valaki zenét, annál nagyobb valószínűséggel foglalkozik az agya időn túl is a dallamok feldolgozásával, ami olyan, mintha valamilyen „fülféreg” fészkelte volna be magát a fejbe. És ha ez megtörténik, az rossz hatással lehet az alvásra.

A kapcsolódó vizsgálat két részből állt, egy felmérésből és egy laboratóriumi kísérletből. 209 résztvevőnek kellett megválaszolnia az alvásminőségükkel, zenehallgatási szokásaikkal és a „fülféreg” gyakoriságával, megjelenésével kapcsolatos kérdéseseket. Azok, akik hetente egyszer nem tudtak szabadulni egy dallamtól, hatszor nagyobb valószínűséggel számoltak be rossz alvásról, mint azok, akik csak ritkán találkoztak a fülféreggel.

A kísérleti rész során 50 résztvevő három fülbemászó popdalt (Taylor Swift „Shake It Off”, Carly Rae Jepsen „Call Me Maybe” és Journey „Don't Stop Believin”) hallgatott. Véletlenszerűen választották ki, hogy a résztvevők fele a popdalok szöveg nélküli instrumentális változatait, míg a többiek az eredeti verziókat hallgatták. Ezután egy alváslaboratóriumban töltötték az éjszakát. Alvás közben figyelték az agyhullámaikat, a pulzusszámukat és a légzésüket.

A kísérlet egyértelműen megerősítette, hogy azok, akik nem tudtak szabadulni egy dallamtól, nehezebben aludtak el, többször felébredtek éjszaka, és több időt töltöttek a felületes alvás szakaszában. Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a hangszeres zene vezetett a legrosszabb alváshoz, kétszer annyi fülférget tapasztaltak a dalszöveg nélküli zenéknél.

Ezek a megállapítások ellentmondanak azoknak az egészségügyi ajánlásoknak, amelyek azt javasolják, hogy elalvás előtt hallgassunk csendes zenét. Azonban nem lehet azzal vitába szállni, hogy az agy több órán keresztül folytatja a zene feldolgozását, még akkor is, ha már rég nem szól a muzsika.

Az igazság valahol félúton lehet. Bizonyára vannak olyanok, akik alvását segítheti a zenehallgatás, azonban azokat, akiknek bármilyen problémájuk van az alvással, óvnak ettől az amerikai kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.