Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
A Tree Physiology című tudományos folyóiratban a kutatók bemutatták azt a természetben folyó kísérletüket, amelyben egy öreg tölgyerdőt „megfürdettek” nagymennyiségű szén-dioxidban. A tíz éven át tartó kísérlet első három évében a 175 éves tölgyfák folyamatosan növelték fotoszintézisük mértékét. A kutatók jelenleg mérik a leveleket, gyökereket, az erdőt és a földet, hogy kiderítsék hogy az elnyelt többlet szén-dioxid hova kerül, és mennyi ideig marad ott elzárva.
A növények túléléséhez, fejlődéséhez energiára van szükségük. A napfény energiáját használják fel arra, hogy szervetlen anyagból, azaz szén-dioxidból és vízből szerves anyagokat hozzanak létre, amelyeket tápanyagként hasznosítanak, és így oxigént szabadítanak fel. Ez a folyamat a fotoszintézis.
A kutatók kimutatták, hogy a fotoszintézisben a legnagyobb növekedés akkor ment végbe, amikor erős volt a napsugárzás. Azt is megállapították, hogy a levelekben nem változott a kulcsfontosságú tápanyagok, mint a szén és a nitrogén egyensúlya, ami alapján azt feltételezik, hogy az öreg fák megtalálták az útját a tápanyagok átirányításának, vagy a földből több nitrogént nyertek, hogy kiegyensúlyozzák a levegőből nyert szenet.
A kutatást együttműködve végezték az ausztráliai Nyugat-Sydneyi Egyetemmel, ahol hasonló kísérletet folytatnak öreg eukaliptuszfákkal. A két kutatás a világ legnagyobb olyan kísérlete, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás a természetre.
„Nehéz volt elvégezni a méréseket 25 méter magas fák tetején napról-napra, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, mennyivel növelik a fotoszintézis mértékét” – idézte a közlemény Anna Gardner birminghami kutatót.
Az eukaliptuszfákkal végzett korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy fotoszintézisük egyötöddel nőtt a többlet szén-dioxid hatására. „Így most már tudjuk azt, hogyan válaszolnak az öreg erők a meleg éghajlatú térségekben, mint Sydney is, és a közepes hőmérsékletű térségekben, mint Birmingham” – mondta David Ellswort a sydneyi egyetem professzora. Az eukaliptuszokkal végzett kutatásokban nem mutatták ki a fotoszintézis további növekedést, ha még több szén-dioxidnak tették ki a fákat. A kutatók most azt várják, hogy az öreg tölgyfák esetében is ilyen eredményt kapnak-e.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
