Geomágneses vihar érte el a Földet hétfő éjjel

Az amerikai légkörkutató intézet (NOAA) a jelenség áramkimaradásokat okozhat és megzavarhatja a műholdakat. A kiváltója általában a napkitörés.

  • hvg.hu hvg.hu
Geomágneses vihar érte el a Földet hétfő éjjel

Az amerikai légkörkutató intézet (NOAA) figyelmeztetést tett közzé néhány órája, mely szerint geomágneses vihar éri majd el a Földet hétfőről keddre virradó éjszaka. A jelenség a Sky News cikke szerint az áramhálózatban való ingadozást, illetve áramkimaradást okozhat, valamint megzavarhatja a műholdak működését.

A NOAA hozzáteszi, hogy a geomágneses vihar gyakori kísérő jelensége az északi fény; ilyesmit most is lehetett látni, de nem kizárólag a sakvidékekhez közel eső helyeken, hanem például Észak-Írországban és Anglia északi részén is.

A geomágneses viharok kiváltó eseménye általában a napkitörés – ez most is így volt. Az ügynökség G2-es kategóriájúként emlegette az eseményt, amely így közepesen erősnek számított. A napkitöréseknek szintén több fokozata létezik, az X-osztályúak a legintenzívebbek.

A legerősebb geomágneses vihart 1859-ben dokumentálták a szakemberek; ez volt az úgynevezett Carrington-esemény. A jelenség akkor az Egyenlítőhöz sokkal közelebbi szélességi körökön is látható sarki fényt hagyott maga után, amely az akkor beszámolók szerint a teliholdnál is fényesebb volt.

Emellett az Európa- és Észak-Amerika-szerte működő távírórendszerek üzemzavarát okozta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.