Nyomokban tartalmaz – Magyarországon ennyi érezhető jelenleg az 5G-ből, de vannak fejlettebb piacok, ahol az új generációs hálózatra csatlakozó felhasználók aránya már 20-30 százalékos. Ezekről a helyekről származnak a tapasztalatok, melyek szerint a hálózatfejlesztésbe fektető szolgáltatók már profitálnak az 5G-ből. Az előfizetők ugyanis hajlandóak többet fizetni a jobb mobilnetért, mellyel jobb minőségben fogyaszthatnak tartalmakat, és ehhez több gigabájtnyi forgalmat biztosító nagyobb adatcsomagokat igényelnek. Az idén Dubajban zajló MBBF konferencia csütörtöki nyitóelőadásán adta magát az Egyesült Arab Emírségek példája:

az országban a felhasználók nagyjából 20 százaléka tartozik az 5G-előfizetők körébe, de ez a csoport generálja az adatforgalom 30 százalékát.

Három éve egy felhasználó átlagos havi adatforgalma 4 GB volt, tavaly 10 GB, 2030-ban pedig a becslések szerint 600 GB-nyit mobilnetezik majd átlagban egy előfizető. A hálózat energiafogyasztása nem pont egyenes arányosan nő a rajta átfolyó adatmennyiséggel, de persze erősen összefügg azzal. A Ryan Ding által idézett adatok szerint ha a jelenleg alkalmazott technológiákra építjük a jövőt, akkor 2030-ra tízszeresére nőhet a mobilhálózatok energiaigénye. Így hiába is járul hozzá az 5G sok iparág környezetbarátabb működéséhez, a rendszer maga jóval nagyobb környezetterheléssel működik majd, és nem mellesleg egyre nagyobb költséggel.

Huawei

A Huaweinél úgy látják, a folyamat minden elemét zöldíteni lehet, és kell is – hangsúlyozta nyitóelőadásában Ryan Ding. Kezdve rögtön ott, hogy honnan származik a felhasznált energia: a vállalat napelemes megoldást javasol a bázisállomások üzemeltetéséhez. (A konferencián idézett görög példa szerint egy bázisállomás a korábbi napi 77,5 kWh helyett ezzel a megoldással mindössze napi 37,8 kWh áramot vett fel a helyi szolgáltatótól.) Hány berendezés fogyaszt: Ding szerint odáig jutottak az innovációban, hogy ami a hagyományos bázisállomásokon három szekrénnyel oldható meg, ahhoz ma már egyetlen berendezésük is elég. (A példa Sencsenből: egyetlen bázisállomáson több mint 1,5 millió forintnyi összeget sikerült ezáltal megspórolni.) Hogyan tartják fenn a működéshez szükséges környezeti értékeket: a hagyományos technológiákkal a bázisállomás által igényelt energiamennyiségnek akár 40 százaléka is a berendezések hűtésére megy el; ez csökkenthető az aktuális működési és környezeti szempontokat is figyelő intelligens megoldásokkal.

Az pedig bár nem közvetlenül zöldít, de a költségek terén szintén fenntarthatóbbá teszi az infrastruktúra üzemeltetését, ha okosan történik az energiafelvétel: a nap azon szakaszaiban, amikor olcsóbban szerezhető be az energia, a bázisállomás akkumulátorai feltöltődnek, hogy aztán az olcsón begyűjtött energiát leadják a csúcsidőben, amikor az áramszolgáltató hálózatáról drágábban lehetne energiához jutni.

Az 5G már megy, de most kell csak odafigyelni: ha rákapcsolunk, megérezzük a hatását

A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.

Ryan Ding hangsúlyozta, az előnyök már nem csak a tervezőasztalon léteznek: a világ több mint száz országának mobilszolgáltatói, melyek a Huawei újabb megoldásait alkalmazzák, összesen már több mint 40 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást spóroltak meg a Földnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.