Az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint egy olyan világban, ahol a hőmérséklet további fél fokkal meghaladja ezt a referenciaértéket, a mai városlakók közül további 200 millióan találnák magukat térdig a tengervízben, és még inkább ki lennének téve a pusztító viharoknak.

A legsúlyosabban Ázsia lesz érintett, ahol a tíz legveszélyeztetettebb metropoliszból kilenc található. Banglades és Vietnam lakosságának több mint fele a hosszútávú dagályszint alá kerülne egy 2 Celsius fokkal melegebb világban. Kína, India és Indonézia beépített területei szintén veszélyben lennének a vízszintnövekedés miatt.

A tengerszint emelkedésére és a part menti városokat fenyegető veszélyre vonatkozó legtöbb előrejelzés az évszázad végéig szól, és a fél méterestől az ennek kevesebb mint kétszereséig terjed, attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül csökkenteni a szén-dioxid-szennyezést. A kutatók szerint azonban az óceánok vízszintje 2100 után még évszázadokig tovább fog emelkedni – az olvadó jégtakarók, az óceán által elnyelt hő és a felmelegedő víz dinamikája miatt –, függetlenül attól, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

„A világ népességének körülbelül öt százaléka él ma olyan szárazföldön, amely az emberi tevékenység által már a légkörbe juttatott szén-dioxid miatt várható vízszintemelkedés alatt fekszik” – mondta el Ben Strauss, a Climate Central vezérigazgatója és vezető tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

Közzétette a videót a NASA arról, hogy zsugorodik az északi-sarkvidéki jég

Elérte idei legkisebb kiterjedését az északi-sarkvidéki jég szeptember 16-án, miután tavasszal és nyáron folyamatosan zsugorodott. A műholdas mérések 1978-as kezdete óta ez a 12. legkisebb kiterjedése az északi félteke nyári jégtakarójának - közölte a NASA

A több száz évig megmaradó szén-dioxid mai koncentrációja 50 százalékkal magasabb, mint 1800-ban, és a Föld felszíni átlaghőmérséklete máris 1,1 Celsius-fokot emelkedett. Ez pedig elég ahhoz, hogy a tengerszintet végül közel két méterrel megemelje, akár két évszázad, akár 10 évszázad alatt – figyelmeztetett Strauss.

A párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határérték, amelyet az országok a jövő hónapban Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 klímacsúcson próbálnak majd betartatni, hosszútávon közel háromméteres tengerszintemelkedést jelent. Hacsak a szakemberek ki nem találják, hogyan lehet gyorsan és nagy mennyiségben szén-dioxidot eltávolítani a légkörből, a tanulmány szerint a tengerszint ilyen mértékű emelkedésében már csak az a kérdés, hogy mikor következik be.

Strauss szerint azonban nagy különbség van egy 1,5 Celsius fokos, a környezetszennyezést jelentősen csökkentő világ és egy 3-4 Celsius fokkal melegebb világ között. „Glasgow-ban és az évtized hátralévő részében lehetőségünk van arra, hogy segítsünk vagy eláruljuk a következő száz generációt” – hangsúlyozta.

A 2015-ös párizsi egyezményben vállalt nemzeti szén-dioxid-csökkentési kötelezettségek teljesítése esetén a Föld 2100-ra még mindig 2,7 Celsius fokos felmelegedéssel számolhatna. Ha az üvegházhatású gázok visszaszorítására irányuló erőfeszítések meghiúsulnak, a hőmérséklet 4 Celsius fokkal vagy még többel nőhet a 19. század közepén mért szinthez képest. Ekkora felmelegedés hosszú távon hat-kilenc méterrel növelné a globális óceánok szintjét, és arra kényszerítené a jelenleg közel egymilliárd embernek otthont adó városokat, hogy vagy hatalmas védműveket építsenek a tengerszint jövőbeli emelkedése ellen, vagy magasabban építsék újjá a városokat.

A 3 Celsius fokos forgatókönyv szerint Kínában a ma 200 millió ember által lakott terület kerülne víz alá. És a fenyegetés nem csak hosszútávú: erős vízvédművek nélkül már nyolcvan éven belül is több tízmillió kínai városlakó otthona válhat lakhatatlanná.

„A 1,5 Celsius fokos felmelegedés még mindig pusztító tengerszint-emelkedéshez vezet, de a melegebb alternatívák sokkal rosszabbak” – mondta Strauss. Magasabb szintű felmelegedés esetén jelentősen megnő a jégtakarók visszafordíthatatlan olvadásának vagy a permafrosztban lévő természetes szén-dioxid- és metánraktárak kiszabadulásának veszélye.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.