Csúnyán benézhettük az eddigi legrejtélyesebb rádiójel forrását

A Breakthrough Listen nevű projekt keretében, ami földönkívüli technológiák kutatásával foglalkozik 2016 óta, több millió olyan jelet észleltek a világűr felől, amiket a kutatók ezután részletesebben is elemeztek. Ebben a programban sikerült beazonosítani egy különleges, 2019-ben detektált szignált is, ami élesen különbözött a hasonló rádiójelektől.

A jelet az ausztrál Parkes Obszervatórium által rögzített adatsorból szűrték ki, és a kutatók alaposan meglepődtek. Ennek oka az volt, hogy a rádiójel az akkori feltételezések alapján a Naphoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri felől érkezett. Ennek környékén két bolygót is azonosítottak korábban, az egyikük pedig, a Proxima b, az úgynevezett lakhatósági zónában van. Vagyis a felszínén (elvben) adottak az életben maradáshoz szükséges feltételek. Egy új, a Nature tudományos szakfolyóiratban publikált vizsgálat azonban megerősítette, hogy a jelet nem fejlett civilizációk küldték:

a legvalószínűbb az, hogy hibásan működő, földi elektronikus berendezések váltották ki. Az elméletet gépi algoritmusokkal végzett számítások is helyesnek vélték.

Arra ugyanakkor nem tudott magyarázatot adni Sofia Sheikh, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem (UC) csillagásza, a témában készült tanulmány társszerzője, hogy miért épp a csillag figyelésekor fogták be. Szerinte puszta véletlenről lehet szó: az ismeretlen forrás éppen akkor bocsátotta ki a zajt, amikor a csillagászok távcsöveiket a Proxima Centauri felé irányították. (A Breakthrough Listen testvérkezdeményezése, a Breakthrough Starshot egyik távolabbi célja, hogy egy apró űrszondát küldjön a Proxima b-re, és ott az élet jelei után kutasson.)

Egyszerű interferencia

A Breakthrough Listen ausztráliai tudósa, Danny Price már a jel befogásakor is szkeptikus volt: arra gondolt, hogy interferenciát észleltek, ami egy egészséges reakció szerinte. Az azonban, hogy a rádiójelet a 982 megahertz közelében észlelték, és mintegy 5 órán át volt detektálható, mégis majdnem egy évig tartó kutatásra sarkallta a szakértőket. Ennek az is része, hogy a jelet szűrővizsgálatoknak vetik alá, hogy kizárják a nyilvánvaló forrásokat.

Ausztráliában a 982 megahertz körüli frekvenciasávot elsősorban a repülőgépek számára tartják fenn, de a tudósok nem tudtak olyan repülőgépet beazonosítani, amely ebben az időszakban a térségben járt volna. A szakértők ezért tavaly novemberben, majd idén januárban és áprilisban is a Proxima Centauri felé irányították a Parkes-teleszkópot, abban bízva, hogy a jelet ismét sikerül majd észlelni. De nem így lett.

A csapat később más jeleket is kiszúrt az eredeti adatfolyamban, amelyek ugyan nagyon hasonlítottak a vizsgált frekvenciára, de ezek más sávban voltak észlelhetők. Ezeket a jeleket a csapat alapos vizsgálatok után egyöntetűen földi interferenciáknak minősítette. A további elemzés pedig kimutatta, hogy a BLC1 (Breakthrough Listen candidate 1, így nevezték az érdekesnek vélt első rádiójelet) és a többi hasonló jel is egy ismeretlen forrásból származó interferencia eredménye.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.