Milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? És mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? Az MTA szerint ezekre a kérdésekre is válaszolt előadásában Kemenesi Gábor virológus és Földvári Gábor biológus a Magyar Tudomány Ünnepén.

Kemenesi szerint harmincezer olyan koronavírus van a természetben, amely a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonló – vagyis viszonylag hatékony és eredményes – átugrási képességgel rendelkezik.

A kutató kifejtette, milyen körülmények „szerencsétlen” együttállása szükséges ahhoz, hogy egy a mostani pandémiához hasonló járványt okozó vírus át tudjon ugrani a gazdaszervezetről az emberre. Nem meglepő, hogy e külső tényezők érvényesülése szempontjából az ember kulcsszerepet játszik.

Szinte minden eddig ismert kórokozó terjedési képességét meghatározta ugyanis, hogy az ember hogyan alakította át a gazdaszervezetnek otthont adó élőhelyet.

Az erdőirtás, utak építése, a városiasodás, a globális közlekedés, az állattenyésztés, a természetes élőhelyek mezőgazdasági célú feldarabolása egyre több és nagyobb járványokhoz járul hozzá – olvasható az MTA összefoglalójában.

Hogy ez mit jelenthet a jövőre nézve, azt a Bangladesben szinte évről évre problémát okozó Nipah-vírus, a Dél-Amerikában több évtized után felbukkanó, vérzéses lázat okozó Sabia-vírus vagy a madárinfluenza-vírusok megjelenése mögött meghúzódó okok és körülmények bemutatásával személtette a PTE Szentágothai Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának munkatársa.

Kemenesi Gábor szerint a COVID-19-járvány orvosi szempontból sikeres kezeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a SARS-szerű vírusok alapvető tulajdonságait csaknem húsz éve ismerjük. Becslések szerint azonban 1,7 millió olyan vírus lehet, amelyről semmit sem tudunk. Ellenük biztosan nem készül tíz hónap alatt vakcina – hangzott el. Így annyit tehetünk, hogy ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is – zárta előadását a virológus.

Földvári Gábor biológus tovább fűzve Kemenesi Gábor záró gondolatát, a globális klímaváltozás jelentőségét elemezte a kórokozók szempontjából. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is beszédes adatokkal kezdte az előadását az MTA szerint: 2 millió éve nem volt olyan magas a légkör szén-dioxid-koncentrációja, mint most, a tengerszint emelkedése 3000 éves rekordot döntöget, a sarki jégborítottság pedig soha nem volt ilyen alacsony az utóbbi 1000 évben.

Elhangzott, a klímaváltozás mellett a természetpusztítás és a biodiverzitás csökkenésének szerepét hangsúlyozta a környezet erőteljes megváltozásában, így a kórokozók terjedésében is. Megtudhattuk, hogy a korábbi evolúciós paradigmával ellentétben a kórokozók, paraziták igenis képesek alkalmazkodni a változó környezethez, új helyeken új gazdaszervezetekre találnak.

Az előadó ezután hosszan elemezte, hogyan járul hozzá a járványok terjedéséhez önmagában a városias életforma, valamint a délkelet-ázsiai vadhúsfogyasztás és -kereskedelem. Előadása második felében pedig konkrét példákkal mutatta be, mit tehetnek a kutatók, és mit tehetünk mi, hétköznapi emberek a következő járványok megelőzésében akár tudatosabb életmód választásával, akár úgy, hogy kutatási projektekben való részvételünkkel támogatjuk a kutatók munkáját.

Földvári Gábor és Kemenesi Gábor előadását itt nézhetik vissza:

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.