Ha minden a tervek szerint halad, néhány hónap múlva már a James Webb űrteleszkóp is fantasztikus felvételekkel kényeztet majd el bennünket, addig azonban be kell érnünk a Hubble által küldött képekkel. Az eszköz ezúttal egy olyan galaxist rögzített, ami nagyjából 150 millió fényévre van a Tejútrendszertől a Kos csillagképben, és kifejezetten békésnek tűnik. A NASA szerint azonban a múltja korántsem volt ennyire nyugodt.

A beszámoló szerint az NGC 976-ban az egyik leghevesebb csillagászati jelenség ment végbe: egy szupernóva-robbanás. Ez akkor következik be, amikor egy Napnál nagyobb tömegű csillag elér élete végére: egy robbanás során ledobja a külső rétegét. Az eseménynek köszönhetően az elpusztuló csillag fényessége rövid időre még az őt magában foglaló galaxisén is túltesz. Ez látható a Hubble által megörökített képen is.

ESA / Hubble & NASA, D. Jones, A. Riess et al.

A NASA leírása szerint a robbanás után a kilökött anyag általában gömb alakban tágul, és nehezebb elemekkel telítheti a környezetét. Mindez aztán beépül az újonnan létrejövő csillagokba és bolygókba is. Hasonló jelenség játszódhatott le akkor is, amikor évmilliókkal ezelőtt a Nap közelében történt szupernóva-robbanás.

Több mint 50 év után igazolták a tudósok, hogyan keletkeztek a Nappal szomszédos csillagok

A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.

A szupernóvákat arra is használják a szakemberek, hogy megmondják, milyen messzire van tőlünk egy galaxis. Ez annak köszönhető, hogy bizonyos szupernóva-robbanásoknál az űrbe kilökődő energia mennyisége egyenletes, így a fényességük alapján megbecsülhető a távolságuk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.