Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Egy több mint 50 éves felvetést sikerült bizonyítaniuk az amerikai Harvard Egyetem kutatóinak. A szakemberek bő fél évszázaddal ezelőtt álltak elő azzal az elképzeléssel, hogy a szupernóvák által létrehozott gázbuborékokból új csillagok születhetnek, és most úgy tűnik, valóban ez a helyzet.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint valamikor 14 millió évvel ezelőtt nagyjából 15 szupernóva-robbanás ment végbe, amelyek létrehozták a Lokális Buborékot. Ez egy olyan, viszonylag üregesnek tekinthető térrész a Tejútrendszer Orion-kar nevű részében, amiben a Nap is tartózkodik.
A szakemberek a teleszkópok által összegyűjtött adatokból építettek fel egy animációt. Ebből kiderült, hogy a folyamatosan táguló gázfelhő a csillagközi térben lévő gázokat magával sodorta, ennek köszönhetően pedig új csillagok keletkezhettek.
Egy másik érdekesség, hogy az adatok alapján a Nap ekkor még a buborékon kívül helyezkedett el, ám útja során belépett, majd 5 millió évvel ezelőtt elérte a buborék közepét.
A szakemberek úgy látják, bár a Lokális Buborék tágulása az évmilliók alatt lelassult, még most is nagyjából 6,5 km/másodperces sebességgel növekszik. Az átmérője most körülbelül 1000 fényév lehet.
A kutatók a jövőben szeretnének még több buborékot feltérképezni a Tejútrendszerben, hogy megértsék azok keletkezését, egymásra gyakorolt hatását és azt, hogy miként hatnak ki az új csillagok születésére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
