Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Kari Tikkinen, a Helsinki Egyetem urológusa és klinikai epidemiológusa a világon elsők között gondolta úgy, hogy a koronavírussal megfertőződött betegek állapotát érdemes lenne még hónappokkal a gyógyulásuk után is követni. Ennek köszönhetően már a kezdetektől fogva így figyelt a betegekre, még jóval azelőtt, hogy kiderült volna, létezik az úgynevezett hosszú Covid, vagyis az, amikor a betegek hónapokkal a gyógyulásuk után is szenvednek bizonyos tünetektől.
Mindez az információ most lehet majd igazán hasznos: Tikkinen és más kutatók ugyanis arra keresik a választ, hogy a fertőzés alatt adott gyógyszerek mennyire képesek csökkenteni a hosszú Covidot – írja a Nature.
Amit eddig tudunk, az az, hogy igen sokféle tünete lehet a hosszú Covidnak, az enyhétől egészen a súlyos levertségig. A szakemberek a vírus tartós jelenlététől az apró vérrögökig többféle okkal is magyarázták már ezeket.
A hosszú Covid kevésbé érinti az oltottakat
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
A szakemberek a vizsgálatok alapján úgy találták, hogy jelenleg a védőoltások jelentik a legjobb módszert a hosszú Covid megelőzésére. A vakcinák csökkentik a fertőzés kockázatát, és csökkentik a hosszú távú Covidot azoknál, akik az oltás ellenére mégis megfertőződtek.
Számos tanulmány foglalkozott már az oltások ezen hatásával, ezek pedig összességében azt sugallják, hogy azon beoltottaknál, akik mégis elkapják a koronavírust, nagyjából a felére csökken a hosszú Covid kialakulásának kockázata. Egy 3000 fővel zajló vizsgálat például 41 százalékos csökkenést hozott ki.
Egy másik lehetőség az oltás mellett, hogy a Covid-terápia is csökkentheti a hosszú Covid kialakulásának esélyét. Danny Altmann, a College London immunológusa szerint elméletileg egy olyan gyógyszer, ami csökkenti a betegség súlyosságát, a hosszú távú tünetekre is mérséklő hatással lehet. Csakhogy a megfigyelések szerint sok olyan ember is van, akik enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen úszták meg a fertőzést, hosszú távon mégis súlyos problémáik voltak. Ezzel az a probléma, hogy az enyhe fertőzésnél nem kapnak a betegek olyan gyógyszereket, mint azok, akik állapota súlyosbodik.
Végre rájöttek, miért szenvednek sokan még hónapokkal a Covid-fertőzés után is
A hosszú Covidnak számos kellemetlen tünete lehet, mint például a légszomj. Brit kutatók új kutatása szerint a jelenség hátterében a tüdőt ért, csak most felismert mikrokárosodások állhatnak.
A szakemberek megvizsgálták a különböző gyógyszerek, például a molnupiravir vagy a Paxlovid hosszú Covidra gyakorolt hatását. Ezeket az antivirális szereket jellemzően az enyhe tünetet produkáló betegeknek adják. Hasonló vizsgálatot végeztek az imminszupresszív infliximabbal, valamint az erek gyulladását csökkentő imatinibbal kapcsolatban is.
Tikkinen szerint azonban ezekbe a kutatásokba nagyon kevés beteget vontak be, így az eredményeket nem feltétlenül lehet általános jellegűnek kikiáltani. A jövőben hosszabb vizsgálatokra, és több beteganyagra lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan akadályozható meg a hosszú Covid kialakulása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
