Az Északi-sarkvidék már régen nem érintetlen vidék, egy új tanulmány szerint műanyag-szennyezettsége a sűrűn lakott területekéhez hasonlít, és ennek a klímaváltozásra is hatása lehet.
Mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is – írták a bremerhaveni Alfred Wegeren Kutatóintézet (AWI) tudósai a Nature Reviews Earth & Environment című szaklap keddi számában.
Az AWI kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt értékelték az adatokat. Összefoglalójuk szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg.
Mivel a műanyag különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét. A tudósok szerint a szemétáradat tovább erősödik: 2045-ig ugyanis a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.
Összeroppant egy Róma nagyságú jégtábla az Antarktiszon a szokatlanul meleg idő miatt
Az egyik antarktiszi bázison nemrég mínusz 11,8 fokot mértek, ami 40 Celsius-fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban megszokott érték.
Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a hálókat és a köteleket szándékosan dobják a tengerbe vagy a vízbe vesznek.
Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.
A folyók – köztük Szibéria folyamai – magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt.
A műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok minden szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken – mondta el Melanie Bergmann, a AWI biológusa, a tanulmány társszerzője.
40 fokkal melegebb most az idő az Antarktiszon, a kutatók szerint ez példátlan esemény
Különös hőmérsékleti anomáliákat tapasztalni a sarkvidékeken.
Valószínű, hogy a műanyagszemét az Arktisz élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza, szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki.
A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak. „Itt sürgős kutatásra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikorműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait” – magyarázta Bergmann.
A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagszemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, ennek az időjárásra, hosszú távon a klímára is hatása lehet.
A műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve – hangsúlyozta Bergmann.
Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
