Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói több mint 1000 koronavírus-fertőzöttet vizsgáltak meg, és azt találták, hogy 30 százalékuknál alakul ki a hosszú Covid. Mint ismert, bizonyos betegek hiába produkálnak negatív tesztet, a betegség okozta problémáktól még hónapokkal később is szenvednek.
Hogy miért alakul ki valakinél a hosszú Covid, másoknál pedig miért nem, azt régóta próbálják megfejteni a szakemberek. Ami eddig biztosnak tűnik, hogy az oltottakat kevésbé érinti, illetve vannak olyan tényezők, amelyek segíthetnek megelőzni a kialakulását. Igaz, született már olyan kutatási eredmény is, amelynek szerzői tudni vélik a probléma okát.
Végre rájöttek, miért szenvednek sokan még hónapokkal a Covid-fertőzés után is
A hosszú Covidnak számos kellemetlen tünete lehet, mint például a légszomj. Brit kutatók új kutatása szerint a jelenség hátterében a tüdőt ért, csak most felismert mikrokárosodások állhatnak.
Az viszont biztos, hogy meglehetősen sokan szenvednek ettől. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2021-ben a Covid-betegek mintegy 20 százalékánál jelentkezett a hosszú Covid.
Eddig több mint 200 tünetet társítottak a betegséghez, többek között a légszomjat, kognitív zavarokat, izomfájdalmat, depressziót, mellkasi fájdalmat vagy épp a tartós köhögést. Az eddigi kutatások szerint az életkornak és a fertőzés súlyosságának nincs köze a kialakuláshoz.
A UCLA kutatói 2020 áprilisa és 2021 februárja között vizsgáltak 1038 beteget, akik önkéntesen jelentkeztek a kutatási programba. Míg egy részüket kórházba kellett szállítani, másokat járóbetegként tudtak kezelni.
A vizsgálat során 309 olyan pácienst találtak, akiknél jelentkezett a hosszú Covid: ők a fertőzést vagy kórházi kezelést követő 30-90 napban is folyamatos tünetektől szenvedtek. Míg a kórházba került betegeknél a légszomj és a fáradtság volt a leggyakoribb tünet, addig a járóbetegek a szaglás elvesztéséről panaszkodtak – írták a Journal of General Internal Medicine-ben megjelent publikációban.
A kutatók azt találták, hogy azok, akiknek a kórtörténetében szerepelt már kórházi kezelés, cukorbetegség vagy elhízás, azoknál nagyobb eséllyel alakultak ki a hosszú távú hatások. Ami viszont meglepte őket, az az, hogy
- az etnikai hovatartozás,
- az idős kor, valamint
- a társadalmi rang,
amelyek egyébként hatnak a koronavírus-fertőzésre, nem játszanak szerepet a hosszú Covidban. Azok pedig, akik szervátültetésen estek át, kisebb eséllyel estek bele ilyen formán a betegségbe.
A szakemberek kiemelték, hogy ezeket a vizsgálati eredményeket érdemes lenne egy nagyobb tesztcsoporttal pontosítani, hogy kiderüljön, mi minden állhat még a háttérben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
