A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni. A tudósok csak a férfi maradványaiból tudták a teljes genomot szekvenálni, vagyis a teljes génkészletet feltárni, mivel a nő mintájának szekvenciáiban nagy hézagokat találtak – írja a The Guardian.

A Scientific Reports tudományos folyóiratban közölt friss tanulmány megjelenéséig a pompeji emberi és állati maradványokból csak a mitokondriális DNS rövid szakaszait sikerült szekvenálni.

A nő elmúlt ötvenéves, és ízületi kopásban szenvedhetett. Serena Viva, a Salernói Egyetem antropológusa, a kutatócsoport tagja megjegyezte:

„talán ezért várták meg otthonuk biztonságában, míg véget ér az egész, míg a többi áldozat menekülni kezdett, ezért maradványaikat a nyílt terepen találták meg”.

A férfi 35-40 éves volt, amikor a hatalmas erejű vulkánkitörés a halálát okozta. DNS-ét összevetették 1030 ősi emberi és 471 mai nyugat-eurázsiai ember génkészletével, és azt találták, hogy a pompeji férfi DNS-e a legtöbb hasonlóságot a közép-olaszországi modern emberekkel és az ókori római korban éltekkel mutatta.

TBC-re utaló csigolyamaradványok

Serena Viva

Mitokondriális DNS-e és az Y-kromoszómájának DNS-e elemzésével olyan géncsoportokat is azonosítottak, amelyek Szardínia szigetén gyakran előfordulnak, de a császárság idején Itáliában élők között nem, ami arra utal, hogy az egész Appennini-félszigeten nagy lehetett a genetikai sokféleség abban az időben. A férfi csontvázának elemzésekor az egyik csigolyán elváltozásokat is azonosítottak, a DNS-szekvenciák pedig arra utaltak, hogy a férfinak halála előtt tuberkulózisa volt.

Szokatlan holttestet találtak egy ősi pompeji sírban

A sírban megtalálták az elhunyt ősz haját, több csontját és a füle egy darabját. A szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.

A tudósok azért reméltek, hogy ősi DNS-t tudnak kinyerni a maradványokból, mert a kitöréssel a levegőbe kerülő, úgynevezett piroklasztikus anyagok, vagyis vulkáni kőzetek megvédték a maradványokat a DNS-t károsító hatásoktól, többek között az oxigéntől.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.