Körülvesz bennünket a kék fény: amellett, hogy a nap is bocsát ki ilyen nagyon rövid, nagy energiájú hullámokat, kék fény érkezik az okostelefonokból, a számítógép kijelzőjéből és például a televíziókból is. Amellett, hogy a kék fény megzavarhatja a szervezet belső óráját, káros lehet a szemre és a bőrre is.

A kék fény hatására jelentős növekedés tapasztalható a reaktív oxigénfajták (ROS) számában, és ez károsíthatja a DNS-t és a DNS javításáért felelős enzimeket, ami növelheti a daganatos megbetegedések kockázatát.

Karl Lawrence, a King's College London kutatója a The Conversation magazinban mutatja be kísérleteit, amelyek bebizonyították, hogy a kék fény bőrbarnulást idézhet elő, ami bár esztétikai szempontból kívánatos lehet, bőrkárosodásra és a fentebb említett ROS-ra utal. A szakemberek azt is kiderítették, hogy a kék fény aktiválhatja a gyulladáshoz és a bőrkárosodáshoz kapcsolódó géneket. És sajnos arra is elég sok a bizonyíték, hogy a tipikus fényvédők nem akadályozzák meg a kék fény okozta károkat. Persze ne legyünk igazságtalanok, a kék fénynek vannak jótékony hatásai is, bizonyos bőrbetegségek kezelésére használják. Azonban a káros hatások valószínűleg meghaladják a pozitívakat.

A kék fény tehát károsíthatja a bőrt, azonban kevésbé egyértelmű, hogy melyek azok a kék fényforrások, amelyek kifejezetten károsak. Bár azt már korábbi kutatások bebizonyították, hogy az eszközök képernyőiből érkező kék fény növelheti a ROS termelést, azonban az innen származó fény jelentéktelen a napsugárzásból eredő adaghoz képest.

A kozmetikai ipar olyan bőrápoló termékek széles skálájának fejlesztésébe kezdett, amelyek a márkák állítása szerint megakadályozzák a kék fény által okozott károkat. Azonban nincsen olyan szabályozott vagy szabványosított teszt, amely felmérné a termék azon képességét, hogy mennyiben akadályozza a kék fény okozta károsodást. A cégek tudományos vizsgálatokat végeznek ezeken a termékeken, de a munkájuk során tetszőleges számú értékelést használhatnak. Ez nagyon eltér a fényvédőkre vonatkozó előírásoktól, amelyek azt állítják, hogy napvédő faktort (SPF) tartalmaznak. Az SPF tesztelését a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szigorúan szabályozza. Minden olyan termék, amely azt állítja, hogy SPF-et tartalmaz, azonos tesztelési rendszeren esik át. A kék fényre vonatkozó szabályozás hiánya viszont lehetetlenné teszi a fogyasztók számára, hogy megalapozott információkhoz juthassanak a kínált védelem szintjéről és a termékek közötti különbségekről.

A hagyományos fényvédő termékek általában nem védenek meg a kék fény által okozott károktól. Ez pedig arra ösztönzi a bőrápoló ipart, hogy megpróbálja kielégíteni ezt az igényt. Azonban kulcsfontosságú, hogy a kormányok megtegyék a következő lépést e folyamatban, és az egész iparágra kiterjedő, szabványosított tesztelést dolgozzanak ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.