A neutroncsillagok felületének mágneses mezője jóval erősebb, mint bármi, amit az univerzumban ismerünk. Azonban nem minden neutroncsillag egyforma, a mezők mérése pedig kihívást jelent a tudósok számára. Hogy mennyire gyakoriak a rendkívüli erősségűvel bírók, nem tudni, most azonban találtak egy olyat, ami hatvan százalékkal döntötte meg a korábbi rekordot.

Az Astrophysical Journal Letters című lapban megjelent tanulmány szerint a Teújtrendszerben található Swift J0243.6+6124 bináris rendszer neutroncsillaga 1,6 milliárd tesla erősségű mágneses mezővel bír. Ez jóval erősebb, mint a 2020-ban talált 1 milliárd teslás csillag.

Az IFLScience szerint mindez 150 milliószor erősebb, mint a világ legerősebb MRI-gépében található mágnes, vagy épp 300 milliárdszor erősebb egy hűtőmágnesnél.

Találtak egy neutroncsillagot az űrben, amit a csillagászok sem értenek

A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.

A méréshez Ling-Da Kong, a Kínai Nagyenergiájú Fizikai Intézet munkatársa kollégáival az Insight-HXMT űrteleszkóp segítségével vizsgálták a rendszer röntgenspektrumát, és speciális jeleket kerestek a rendszer 2017-es kitörése során. Minél nagyobb ezeknek a kitörési vonalaknak az energiája, annál erősebb a keletkezésükhöz szükséges mező. Ebben az esetben a vonalak 146 kilóelektronvolt (keV) energiájúak voltak.

Az említett neutroncsillag mágneses mezőjét azért is lehetett ennyire jól megmérni, mert viszonylag közel van hozzánk – vagyis a Tejútrendszeren belül található. Az égitest az erős gravitációja miatt elszívja a társcsillagából az anyagot, ami akkréciós korongot alkot.

Sosem látott jelenséget kaptak el a csillagászok: összeolvadt egy fekete lyuk és egy neutroncsillag

Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert - közölte a Wigner Fizikai Kutatóközpont. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött, az észlelést végző LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés, amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.

A korongban lévő plazmára a gravitációs és a mágneses tér is hatással van: az anyag a neutroncsillag felszínére esik a mágneses erővonalak mentén, közben pedig röntgensugarakat bocsát ki. Minél erősebb a mágneses tér, annál erősebben nyelik el az elektronok ezt a sugárzást, ebből pedig kiszámítható, hogy milyen erősségű lehet a mágneses tér.

(Nyitókép: International Centre for Radio Astronomy Research)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.