„Mindjárt alszom, de előbb még elolvasok egy üzenetet a WhatsAppon, megnézem a Facebookot, az Instagramot és a Twittert. És ha már a kezemben van a mobil, még néhány hírt is átfutok.” Ezekkel aztán könnyen elmegy két-három óra. A szakirodalom 2014 óta ismeri a „halogatott alvás” kifejezést. Akkor alkalmazható, ha a lefekvést aktív késleltetés gátolja, ha ennek nincs igazán komoly oka, továbbá ha az illető tudatában van annak, hogy a halogatás negatív következményekkel járhat.

A magatartáskutatók szerint van, aki – még ha ez ellentmondásnak is tűnhet – bosszúból halogatja az elalvást: a revans a kötelezően elvárt intenzív túlmunka elleni tiltakozásul terjedt el.

A tudomány mai állása szerint a halogatás erősen személyiségfüggő. A kisebb kutatásokból az derült ki, hogy akiknek gyengébb az önkontrolljuk, azok gyakrabban hozzák szóba az alvás elhalasztását.

A jelenség mögött álló okokról, következményeiről és lehetséges megelőzéséről olvashat a HVG hetilap csütörtökön újságárusokhoz kerülő számában.

HVG

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.