A jelek szerint a csillagászok megtalálniuk az eddigi legidősebb rádiógalaxis-maradványt, ami ezidáig egy galaxishalmazban rejtőzött. A halmaz legfényesebb objektuma egy szupermasszív fekete lyuknak köszönhetően jött létre. A Surajit Paul és Savitribai Phule, az indiai Pune Egyetem két tudósa szerint soha nem láttak még ilyen öreg rádiógalaxist.
Az egész világegyetemben találhatók rádiógalaxisok, így a Tejútrendszerben is. Ezek akkor jönnek létre, amikor egy szupermasszív fekete lyuk aktívvá válik, és elkezdi elnyelni a környezetében lévő anyagokat – emlékeztet az Interesting Engineering. Az így létrejött képződmények hatással lehetnek az intergalaktikus térre, a galaxisok közötti vékony gázrétegre, a kiterjedésük ugyanis több millió fényév is lehet. A kutatók azért is tanulmányozzák ezeket, mert rajtuk keresztül a szupermasszív fekete lyukak viselkedésének megértéséhez is közelebb tudnak kerülni.
A NASA felvette, milyen hangja van egy fekete lyuknak - itt meghallgathatja
A fekete lyuk a Perseus galaxishalmaz része. Több mint 200 millió fényévre van tőlünk.
Miközben az anyag legnagyobb része beleesik a fekete lyukba, egy része relativisztikus jet formájában lökődik ki a térbe a fény sebességével.
A probléma az, hogy a rádiógalaxisok nagyon gyorsan eltűnnek, 200 millió év alatt semmivé válnak. A mostani, 260 millió éves rádiógalaxis éppen ezért nagyon fontos leletnek számít.
Paul szerint a túlélése abban rejlik, hogy egy viszonylag nyugodt, kis tömegű galaxishalmazban található meg. A vizsgált Abell 980-as halmaz nagyjából 2 milliárd fényévre található tőlünk. A kiterjedése 1,2 millió fényév lehet.
8000 km/s sebességgel repeszt egy csillag a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk körül
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
A forrás nagyjából 250 ezer fényévre található attól a helytől, ahol először kibocsátotta a rádiógalaxist. A fekete lyuk később újra jetet lövellt szét a világűrben, de már egy másik pozícióból.
A kutatók a rádiógalaxisról készült tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics, valamint a Publications of the Astronomical Society of Australia című tudományos lapokban tették közzé.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
