Megvizsgálják a világ legmagányosabb fáját, választ adhat a klímaváltozás fontos kérdéseire

A kutatók az új-zélandi lakatlan szigeten, a Campbell-szigeten található, magányosan álló szitka lucfenyőt tanulmányozva abban bíznak, hogy sikerül megválaszolni a klímaváltozással kapcsolatos jó néhány kérdést – írja a The Guardian.

A kilenc méter magas lucfenyő nem véletlenül kapta a magányos jelzőt. Ez ugyanis az egyetlen fa a cserjés szigeten, ami Új-Zélandtól 770 km-re délre található. A szigetet már a Déli-óceán öleli körbe. A hozzá legközelebb élő fa 222 km-re található az Auckland-szigeten.

A GNS Science vezetője, Jocelyn Turnbull szerint a fa tanulmányozásával értékes információhoz juthatunk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Déli-óceánon a szén-dioxid felvételével. A kutatók szerint az óceán az elmúlt 150 évben az ember által kibocsátott szén-dioxid mintegy 10 százalékát vette fel, ami igen tetemes mennyiség.

Két apró változtatás, és 24 százalékkal csökkenhet a repülőgépek környezeti terhelése

Mindennapossá válnak a zsarolóvírusok, továbbra is hódítanak a túlterheléses támadások és az orosz-ukrán háború is jó lehetőséget kínál a bűnözőknek a privát és céges felhasználók átverésére. Van néhány olyan jelenség, amelyre mindenkinek érdemes figyelmet fordítania.

A kutatókat alapvetően két kérdés érdekli: mi történik, ha a szénnyelők megtelnek (felgyorsul-e a globális felmelegedés?), illetve ha megértjük, miként működnek, az segít-e abban, hogy még több szén-dioxidot nyeljen el a víz?

A jelenlegi teória szerint a szén-dioxid felvétele egyre gyorsul, így a szakemberek a fa évgyűrűit szeretnék megvizsgálni, hogy megtudják, miként nőtt az elmúlt időszakban a koncentráció.

Ez a mérés általában akkor hasznos, ha sok a betelepített fa egy adott régióban, ez azonban a szigetre a legkevésbé sem jellemző. Éppen ezért a lucfenyő igazi kincs. A szakemberek szerint a fa sokkal gyorsabban nőtt, mint bármi más a régióban, így az évgyűrűi és nagyon lehetnek. Ezek vizsgálata megmutathatja, miként vette fel a szén-dioxidot a növény, és arányosítani lehet, hogy mennyi gáz lehetett a levegőben.

Keresztbe tesz a klímaharcnak, hogy pillanatnyilag óriási üzlet a szén

Rekordszintre nőtt a szén ára, és a bányatársaságok nyeresége, sőt a fűtőanyag globális fogyasztása is csúcsot dönthet. Az energiaínség hátrébb sorolja az éghajlatváltozási szempontokat.

A kutatás végső soron segíthet megérteni azt is, mennyi szén-dioxidot nyel el az óceán, és kell-e tartanunk attól, hogy egyszer csak megtelik.

(Kiemelt kép: Illusztráció.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.