Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora a The Guardian brit napilapnak elmondta, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával. Magyarázata szerint a neandervölgyiek ízletes, lapos kenyeret készítettek.

A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy 70 ezer évesek. A kutatócsoport a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, elszenesedett ételmaradványokat is megvizsgálta. Abban a barlangban mintegy 12 ezer éve laktak ősemberek.

A két leletet összevetve a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a paleolitikum étrendje változatos volt, az ételek feldolgozása pedig összetett.

Nem a harc, hanem a szex miatt halhatott ki a neandervölgyi ember

Rejtély, hogy több százezer év különélés után hogyan tudta megérteni egymást a Homo sapiens és a neandervölgyi ember, ám ez nem gátolta őket a közös utódok nemzésében.

Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) is áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat mindkét helyszínen. Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerint

a hús mellett a korai modern ember és a neandervölgyiek is fogyasztottak növényeket, köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket.

Hunt azt is elmondta, hogy mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták. Mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett, nem is csoda tehát, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai – tette hozzá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.