A hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolná
Az egészséges, hosszú élet nem kizárólag genetika vagy szerencse kérdése. A kulcs a tudatos életvitel, aminek része a minőségi alvás is.
#táplálkozás
Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.
A lecsó példája: ezért indul hátrányból a demencia elleni harcban, aki magyar konyhán nevelkedett
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
Nem az a baj ez energiaitallal, hogy mi van benne, hanem hogy mit csinálnak, akik isszák
A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
Szeretne 100 évig élni? Nem biztos, hogy ehhez elég a zöldség és a gyümölcs
Kínai kutatók több mint 5000, 80 évnél idősebb embert vizsgáltak meg, hogy kiderüljön, a táplálkozásnak van-e szerepe az idős életkor elérésében.
Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó
„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.
Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este
Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?
Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?
Így választanak vitamint a magyarok, és ezért vesznek el sokan a kínálatban
Átlagosan havi 9500 forintot költünk vitaminra, és a negyvenesek közül szednek vitaminokat a legtöbben. Hogy patikában, drogériában vagy online, az korosztálytól és lakóhelytől is függ. Az is kiderült, mi tartja vissza azokat, akik semmit sem szednek.
Nincs brokkoli a barlangrajzokon, de az ősemberek nem csak húst ettek
Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.
A rossz alvás az evésbe van kódolva – így tartja ébren a bélrendszer kémiai úton az agyat
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Nem minden rossz alvás alvászavar – de vannak jelek, amiket érdemes komolyan venni
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
Egy népszerű étrend-kiegészítő felgyorsíthatja az Alzheimer-kór lefolyását
Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
Elég lehet egyetlen apró változás az étrendben, 4 hét alatt csökkenhet a biológiai életkor
Ausztrál kutatók vizsgálata alapján úgy tűnik, egyetlen egyszerű étrendváltás is komoly változást hozhat az ember biológiai életkorában.
A cukor több mint ötven néven bújhat el az élelmiszerekben – mivel visszük be a legtöbbet anélkül, hogy észrevennénk?
Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?
A longevity beköltözött a szupermarketbe – hogyan lett a sporttáplálkozás mainstream Európában?
A funkcionális élelmiszerek, protein szeletek, a kreatin vagy épp a fehérjés kávé már nem csak sportolóknak szólnak. Mi áll a performance economy európai robbanása mögött?
Nem biztos, hogy akkor kell kávét inni, amikor a legjobban kívánjuk
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.