A funkcionális élelmiszerek, protein szeletek, a kreatin vagy épp a fehérjés kávé már nem csak sportolóknak szólnak. Mi áll a performance economy európai robbanása mögött?
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.
Ausztrál kutatók 2024-ben fejlesztették ki az újfajta kenyérreceptet, ami egészségesebb étkezés felé terelhetné a társadalmat.
A valóban működő fogyasztószerek terjedése, a közösségi médiában népszerű fehérjedús étrend és az egészségtudatos táplálkozás trendje együtt olyan keresletet teremtett egy korábbi melléktermék iránt, hogy lassan a sajt veszi át tőle a melléktermék szerepet.
Ha a gyerekek nem jutnak elegendő növényi élelmiszerhez, az károsítja a testüket, az elméjüket, korlátozza az energiájukat, az anyagcseréjüket, a tanulási képességüket, és rontja a hangulatukat is.
Nem várt módon befolyásolhatja a bélflórát a hozzáadott cukor teljes elhagyása az étrendből – állítják kuvaiti kutatók, akik egereken kísérletezve vizsgálódtak. De az eredményeiket más szakemberek szerint érdemes fenntartásokkal kezelni.
Mustárral, ketchuppal ízesített meleg virsli egy spéci kifliben: sokak nagy kedvence a hot dog. A népszerű street food azonban számos egészségügyi kockázatot rejt, amellyel – derül ki egy amerikai felmérésből – nagyon nincsenek tisztában az emberek.
Elméletben a fogyás egyszerű képletnek tűnik: kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk. A gyakorlatban azonban az evés nem puszta matematika, hanem vigasz, jutalom, szokás, társas élmény és feszültségoldás is. Ezért bukik el olyan sok fogyókúra: racionális szabályokkal próbáljuk irányítani azt, amit gyakran érzelmi és tudattalan tényezők mozgatnak. Kohlné Papp Ildikó pszichológus, dietetikus szerint a kiút nem egy újabb szigorú diéta, hanem a normális, rendszeres és kiegyensúlyozott étkezés visszatanulása lehet.
A céklalé nem varázsital, de úgy tűnik, mégsem véletlenül isszák olyan sokan futó- vagy biciklis versenyek előtt.
Sokan azt hiszik, 50 felett már a séta és a nyújtás a legtöbb, amit tehetnek a testükért – pedig a súlyzós edzés pont ebben az életszakaszban válik igazán nélkülözhetetlenné. A rendszeres erősítés nemcsak az izmokat védi, hanem közvetlenül befolyásolja, mennyire maradunk stabilak, energikusak és önállóak évtizedekkel később is. Robotka Patrik humánkineziológus és Németh Olga okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni: mennyit, mit és hogyan érdemes mozogni, mit együnk hozzá, és mire figyeljünk a pihenés terén. A recept talán meglepően egyszerű – csak el kell kezdeni.
A szervezet energiaforrásaként is szolgáló szénhidrát teljes kizárása az étrendből viszont komoly egészségügyi kockázattal járhat – hívja fel a figyelmet egy minapi kutatás.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.
A fehérje körül ma már akkora a felhajtás, hogy lassan nincs olyan élelmiszer, amelyből ne készülne proteines változat. De valóban több fehérjére van szükségünk, vagy csak a fitneszipar talált fel egy újabb marketingeszközt? A kutatások szerint a válasz egyszerre igen és nem: a megfelelő fehérjebevitel kulcsszerepet játszik az egészséges öregedésben, de korántsem mindegy, miből és mennyit fogyasztunk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Egy átfogó megfigyeléses tanulmány arra jutott, hogy azok az amerikaiak, akik heti több adag sült krumplit fogyasztottak, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki az egészségüket.
Miért ragaszkodunk egy csomó kiirthatatlan, hamis hiedelemhez, ha az étkezésről van szó?
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
A történet ezúttal sem fekete-fehér: az egészségtudatos életmód egyik alappillérének tekintett omega-3 zsírsavakról derítette ki egy új kutatás, hogy bizonyos esetekben akár még rossz hatással is lehet az agyműködésre. Ez persze nem jelenti azt, hogy el kell felejteni ezt a tápanyagot, csupán arra utal, hogy az omega-3 sem jó mindig, mindenkinek.
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit.
Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
