A kínai Sencsou-15 űrhajó sikeresen kapcsolódott a Tienkung (Mennyei palota) nevű űrállomáshoz szerdán. A fedélzetén tartózkodó háromfős legénység nem sokkal később átszállt az űrállomásra, és találkozott három másik űrhajós társával. Ezzel először nőtt hat főre a kínai földkörüli űrlaboratórium személyzetének létszáma.
Az űrbéli találkozóval megkezdődött a kínai űrállomás legénységének első, pályán belüli váltása – közölte a kínai űrkutatási hivatal (CMSA). A hat űrhajós a tervek szerint mintegy öt napig fog együtt dolgozni – jelentette ki a CMSA. A Sencsou-15 űrhajósai hat hónapig maradnak az űrben.
Küldetésük célja lezárni az űrállomás építésének utolsó műveleteit, egyben elindítani alkalmazásának és fejlesztésének első szakaszát – derült ki egy korábbi tájékoztatásból.
A Tienhon (Mennyei Harmónia) nevű központi modul lakói szeptember közepén hagyják el az állomást, amely jelenleg is épül.
Csi Csi-ming, a CMSA szóvivője elmondta, hogy feladatuk még az új berendezések és létesítmények telepítése az űrállomáson belül és kívül, valamint tudományos kísérletek elvégzése. Küldetésük alatt fogadják a Tiencsou-6 teherűrhajót, majd jövő májusban átadják a szolgálatot a Sencsou-16 űrmissziónak.
A Mennyei palota űrállomás a pekingi ambiciózus űrprogram koronaékszere, amely robotokat juttatott a Marsra és a Holdra, és lehetővé tette, hogy az ország harmadikként embereket juttasson Föld körüli pályára. Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz.
Robotkart szereltek fel, amelyre szükség lesz az állomás további részeinek csatlakoztatásánál.
Kína azért kényszerült saját űrállomás építésére, mert az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy részt vegyen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában. Amikor teljesen befejeződik űrállomásának kiépítése, tömege várhatóan 90 tonna lesz – az ISS tömegének körülbelül negyede. Mérete hasonló lesz az egykori orosz–szovjet Mir űrállomáséhoz. Mintegy tíz évig fog működni.
Peking jövőre tervezi egy űrteleszkóp felbocsátást, amelynek látómezeje 350-szer nagyobb, mint az amerikai űrhivatal, a NASA Hubble űrteleszkópjának.
Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe. Tavaly egy kis robotot helyezett el a Mars felszínén, és 2030-ra embert akar küldeni a Holdra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.