A Kaliforniai Műszaki Egyetem tudósai azt állítják, egy kvantumszámítógép segítségével képesek voltak szimulálni egy féreglyukat. A sci-fikből is ismerős kifejezés egy olyan járatot takar, ami a téridőt meghajlítva egy jóval rövidebb utat kínál annál, mint ami két, egyébként egymástól távol lévő pont között van. A tudósok a féreglyukat Einstein–Rosen hídnak nevezik, mert annak elméletét először a két fizikus, Albert Einstein és Nathan Rosen írta le.

A The Guardian beszámolója szerint a kutatók két, miniatűr fekete lyukat szimuláltak, és üzenetet küldtek közöttük egy téridő-alagúton keresztül. A teleportált kvantuminformációk alapján úgy tűnik, hogy egy bejárható féreglyuk bukkant fel, de a Nature folyóiratban közölt tanulmány szerint a kísérlet során nem szakadt meg a téridő.

Joseph Lykken fizikus, a tanulmány vezető szerzője szerint ha valami úgy viselkedik, mint egy féreglyuk és úgy néz ki, mint egy féreglyuk, akkor elmondhatjuk róla, hogy egy féreglyuk. Maria Spiropulu, a publikáció társszerzője szerint a cél most az, hogy a „bébi” féregjárat után elkészítsék annak „gyerek” és „felnőtt” változatát is.

A tudósok sem értik, mit fedeztek fel, de úgy néz ki, megvan a világegyetem első csillagait tartalmazó galaxis

A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik a Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat.

A létrehozott járat működését a Google eszközén, a Sycamore nevű kvantumprocesszoron figyelték meg. A kutatók hangsúlyozták, hogy a járat fizikailag nem jött létre, erre azonban a későbbiekben még sor kerülhet. Azt is kiemelték, hogy még messze vagyunk attól, hogy embereket vagy más élőlényeket küldhessünk át egy ilyen portálon.

Az ilyen féreglyukak összhangban vannak Einstein általános relativitáselméletével, amely a gravitációra, az univerzum egyik alapvető erejére összpontosít. A „féreglyuk” kifejezést John Wheeler fizikus alkotta meg az 1950-es években.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.