Most ránéznek a Dél-Alföld alatt rejtőző vulkánokra, és ez fontosabb lehet, mint elsőre gondolná

A földtörténeti perm időszakban – körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt – rendkívül intenzív vulkáni tevékenység zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyek eredményei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint több millió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt.

Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén a 2010-es évek elejétől foglalkoznak az Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. 2019 vége óta pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával folyik egy kutatási projekt, melyhez a magyar mellett német és román szakemberek is csatlakoztak.

A program egyik elsődleges célja a felszín alatt akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése. Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismeretek voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszi, hogy ezeknek az eltemetett, idős kőzeteknek a vizsgálatával magmás eseményeket rekonstruáljanak, és rajtuk keresztül az aktív – és akár a társadalomra is kockázatot jelentő – vulkánok működését is jobban megértsék.

Az egyetem közlése szerint a kristályos aljzat kőzeteinek megismerése a hazai geológiai szakma kiemelt, hiánypótló feladata, amely az alkalmazott kutatásokat, például ásványi nyersanyagok kutatását is nagymértékben elősegíti, jobban tervezhetővé és kivitelezhetővé téve a mélyfúrásokat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Nyitóképünk illusztráció.)