Hosszú ideje foglalkoznak már a kutatók azzal, hogy vajon milyen lenne egy féreglyukon át utazni a galaxis egy másik pontjára. A felvetés inkább csak elméleti, ám ez nem jelenti azt, hogy a szakemberek ne foglalkoznának vele komolyabban. Nemrég például sikerült egy féregjáratot szimulálni, és egy üzenetet is keresztül tudtak küldeni rajta.

Most egy újabb amerikai tudóscsapat foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet üzenetet továbbítani egy féregjáraton keresztül akkor, ha a tömeg épp az ellenkező irányba halad. Az ezzel kapcsolatos tanulmányt a Physical Review D című tudományos lapban jelentették meg.

A történet onnan indul, hogy több évtizeden át tartó vita után Mike Morris és a Nobel-díjas Kip Thorne 1988-ban publikált egy tanulmányt, amely sok fizikust meggyőzött arról, hogy az általános relativitáselmélet elméletileg lehetővé teszi, hogy az anyag áthaladjon a féreglyukakon, és máshol jelenjen meg ebben vagy másik univerzumban.

Egy galaxisméretű féreglyuk lehet a Tejútrendszerben

A Tejútrendszer elméletileg egy masszív féregjáratnak (téridőhídnak) adhat otthont - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amely teóriáját az Annals of Physics című tudományos folyóiratban tette közzé. A féregjárat vagy féreglyuk vékony csőszerű képződmény, amely az univerzum két távoli, görbületmentes területét kötheti össze. Az egyirányú féreglyukak lehetőségét Albert Einstein 1935-ben bizonyította be Nathan Rosen amerikai-izraeli fizikussal.

Azóta a vita olyan kérdésekre terelődött, mint például, hogy a féreglyukakban lévő erők elpusztítják-e azokat az élőlényeket, amelyek bekerülnek oda, illetve, hogy lehetséges-e oda-vissza utazni vele. Szintén sokat vitatott kérdés, hogy miként lehet információt átjuttatni egyik oldalról a másikra.

A szakemberek erre a kérdésre keresték a választ. Az ilyen féregjáratok közös jellemzője – a feltételezések szerint –, hogy ideiglenesek, vagyis előbb-utóbb összeomlanak. Az eddigi tanulmányok szerint az Ellis–Bronnikov–Morris–Thorne féreglyukak automatikusan összeomlanak, amint áthalad rajtuk az anyag. Emiatt viszont aki áthalad rajta, az nem fog tudni visszafelé üzenetet küldeni.

A fent említett, most megjelent tanulmányban azonban a kutatók azt állítják, hogy ez az elképzelés nem egészen helytálló. A számítások alapján arra jutottak, hogy az Ellis–Bronnikov–Morris–Thorne féreglyuk torka ugyan valóban összeomlik, miután egy anyagimpulzus áthalad rajta, ugyanakkor van idő fényjelzést – vagyis üzenetet – küldeni, mielőtt ez megtörténne.

Elképzelhető, hogy léteznek idegen civilizációk, és az is, hogy féreglyukakon át utazgatnak

A kutatók szerint, ha így van, mi csak azért nem fedeztük fel őket eddig, mert eszünkbe sem jutott, hogy ilyeneket keresgéljünk.

A szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy léteznek másfajta féregjáratok, amik elég sokáig nyitva maradnak ahhoz, hogy akár vissza is lehessen utazni rajtuk.

Hogy valaha is találunk-e féregjáratot, egyelőre nem tudni. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint azonban bizonyos szögből nézve a féreglyukak olyanok lehetnek, mint a fekete lyukak, így nem biztos, hogy észrevennénk, ha valóban azzal van dolgunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.