Biztos állásnak tűnik manapság ügyvédnek lenni a Google-nél, annyi peres eljárás indul a keresőóriás ellen. Legutóbb egy igen ijesztő ellenfél jelent meg: az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma adott be trösztellenes keresetet.
Úgy tűnik, a trösztellenes perekkel kapcsolatos vegyes eredmények ellenére sem hátrál ki az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a technológiai cégek ellen indított perek mögül. Két éven belül már másodszor kerül a minisztérium (DOJ, Department of Justice) célkeresztjébe a Google. 2020-ban a DOJ azzal vádolta a keresőóriást, hogy az erejét arra használja az online keresési piacon, hogy megszabaduljon a vetélytársaitól. (Az ügyet szeptemberben tárgyalják.) A napokban újabb keresetet nyújtottak be, ezúttal a Google online hirdetési üzletágára összpontosítva – írja a CNBC. Ez az első olyan per a keresőóriás ellen, amelyet már a Biden-adminisztráció alatt indítanak.
Az Igazságügyi Minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy ha a Google az online hirdetési piac minden oldalát ellenőrzi, akkor „az összes hirdetésmegjelenítés legjobb helyévé válhat”. Nem kell többé versenyeznie, egyszerűen meghatározhatja a játékszabályokat, hogy kizárja a riválisokat.
A beadvány szerint a Google uralma az online hirdetési piacon azt eredményezheti, hogy a webhelyek készítői kevesebbet keresnek, a hirdetők pedig többet fizetnek, mint egy olyan területen, ahol a korlátlan versenynyomás fegyelmezheti az árakat, és innovatívabb hirdetéstechnológiai eszközökhöz vezethet, amelyek végső soron jobb minőségű és alacsonyabb költségű tranzakciókat eredményeznek a piaci szereplők számára. A Google felvásárlásai (Double Click, AdMob) pedig lehetővé tették, hogy megkövetelhesse a partnereitől, hogy az összes erőforrását használják, ahelyett, hogy a Google versenytársait vennék igénybe legalább a hirdetésvásárlási folyamat egy részében.
Természetesen a Google is reagált, és a közleményében azt írta, hogy a DOJ keresete megpróbálja kiválasztani a nyerteseket és a veszteseket a rendkívül versenyképes hirdetéstechnológiai szektorban. A mostani kereset nagyrészt a texasi főügyész egy megalapozatlan beadványát ismétli meg, amelyet egy szövetségi bíróság nemrég elutasított. A DOJ hibás érvei lassítanák az innovációt, megemelnék a hirdetési díjakat, és megnehezítenék kisvállalkozások és kiadók ezreinek növekedését.
A szeptember 30-án végződött negyedévben a Google 54,5 milliárd dollár hirdetési bevételre tett szert. A hirdetési pénzek a Google szolgáltatásaiból, például a keresőalkalmazásból, a YouTube-ból, a Google Hálózat hirdetéseiből és egyéb reklámokból származnak. A Google hirdetési üzletágának kritikusai azt mondják, hogy mivel a vállalat a digitális reklámozás minden területén részt vesz, olyan információkat gyűjt a piacról, amelyekhez a riválisok nem tudnak hozzáférni.
Az Igazságügyi Minisztérium által indított per híre három számjegyűvé tette a Google anyavállalatának részvényeit, mivel a részvények árfolyama a szokásos kereskedési időben 99,21 dollárra esett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
