Véletlenül megtalálták egy 319 millió éves hal agyának maradványait

Míg jellemzően az ősi állatokból csak a keményebb részek, így például a csontok maradnak fent – lévén a lágy szövetek gyorsan elbomlanak –, Matt Friedman paleontológus, a Michigani Egyetem munkatársa egy egészen szokatlan maradványra bukkant. Egy 319 millió éves halon végzett mikro CT-vizsgálatot, amikor meglepődve látta, hogy az állat agyának fosszíliája egészen részletesen fennmaradt a halban. A felfedezést egy második, részletesebb vizsgálat is megerősítette.

Az agy valószínűleg azért nem bomlott el teljesen, mert egy sűrű ásványi anyag szivároghatott az állat koponyájába, ami segített a szövet hosszabb ideig történő megőrzésében, alacsony oxigéntartalmú környezetben. A kutatók így láthatták, hogy a Coccocephalus wildi fajhoz tartozó hal agyidegei és lágyszövetei miként nézhettek ki.

2 méteres ízeltlábúak, rákok, rovarok, pókok ősei lehettek egykor a tengerek urai

Egy friss felfedezés szerint a jelenkori fajok - garnélarákok, rovarok, pókok - ősei uralhatták a tengereket 470 millió éve. Ezek némelyike ráadásul a kétméteres hosszt is elérhette.

Az állat az 1925-ös, első leírása óta a tudósok kezében volt, ezt a felfedezést azonban azért sem tették meg eddig, mert nem szerettek volna invazív vizsgálati módszerekhez folyamodni.

A Nature folyóiratban közölt részletek szerint ez a hal minden bizonnyal rovarokra, kisebb rákokra és fejlábúakra vadászhatott. A hal az eredete miatt is különleges, a faj sok ma élő gerinces őse lehet. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az őskori előagy inkább hasonlított a miénkhez, mint mondjuk a ma élő sugarasúszójú halakéhoz.

A kutatók most további, múzeumi gyűjteményekben rejtőző állatok vizsgálatát tervezik, hátha azokban is vannak lágyszövetekre utaló jelek, így további felfedezéseket tehetnek – írja a Science Alert.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.