Az amerikai Cornell Egyetem kutatói szerint a rákos sejteket egy olyan réteg veszi körül, ami elrejti őket az immunsejtek elől. Most kiderült, minél vékonyabb ez a réteg, annál hatékonyabban pusztíthatók el ezek a sejtek.
A rákos sejteket azért is annyira nehéz elpusztítani, mert képesek elrejtőzni az immunrendszer elől. Hogy erre miként képesek, azt az amerikai Cornell Egyetem kutatói derítették ki.
Az Amerikai Biokémiai- és Molekuláris Biológiai Társaság közlése szerint a rákos sejtek láthatatlanságának egyik oka, hogy a sejtek egy vékony glikokalixréteggel veszik körbe magukat. Ez egy szénhidrátokban gazdag réteg, ami különböző makromolekulákból áll. A Cornell Egyetem kutatóinak új tanulmánya ezt a membránt vette górcső alá, és eddig nem látott részletességgel tárta fel a működését – írja az Interesting Engineering.
A glikokalix nagy mennyiségű mucint tartalmaz, ami az erősen glikolizált fehérjék családját takarja. Eddig a sejtalapú rákterápiák esetében a tudósok a beteg szervezetéből kinyert immunsejteket úgy programozták át, hogy felismerjék ezt az anyagot, majd át tudjanak hatolni a gáton, hogy aztán elpusztítsák a tumorsejtet.
Sangwoo Park, az egyetem kutatója szerint a vizsgálatok során azt találták, hogy a gát vastagságának akár 10 nanométeres változása is befolyásolhatja az immunsejtek daganattal szembeni aktivitását. Ennek fényében olyan immunsejteket terveztek, amik nagyobb hatékonysággal képesek átjutni a glikokalixon, ezzel javítva a jelenlegi sejtalapú terápiákat.
A kutatók egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel mérni tudják a rákos sejteket körülvevő membrán vastagságát. Mindez lehetővé teszi, hogy jobban megértsék a mucin és a glikokalix közötti kapcsolatot.
A kísérletek során kimutatták, hogy a glikokalixréteg vastagsága határozza meg, hogy mennyire képes a rákos sejt elrejtőzni az immunsejtek elől. Minél vékonyabb a réteg, annál hatékonyabban dolgoznak az átprogramozott immunsejtek.
Esélyt adhat a hosszabb életre a rákos betegeknek egy új kísérleti gyógyszer, a hajhullást is megelőzi
Norvég kutatók 18 évnyi munkájának eredménye az ATX-101 névre keresztelt kísérleti gyógyszer. A készítményt már embereken is kipróbálták, volt, akinek az állapota 2 éven át stabil maradt tőle.
Ennek köszönhetően olyan immunsejteket állítottak elő, amelyek felszínén egy speciális fehérjét helyeztek el. Ezzel a fehérjével a sejt már képes volt megbontani a védőréteget, majd legyőzni a rákos sejtet.
A gyógyászatban való alkalmazása még valószínűleg váratni fog magára egy ideig, ám az eredményeket látva úgy tűnik, jó esély lehet a rákos megbetegedések hatékony kezelésére. Kérdés, hogy ez minden daganattípusnál bevethető-e, vagy csak bizonyos rákos megbetegedéseket lehet vele kezelni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
