Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.
Az immunrendszert aktiváló daganatellenes terápián dolgoznak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK), a megoldás az mRNS-alapú vakcináknál használt technológiát alkalmazná – közölte a HUN-REN.
Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel és egy jól felépített matematikai modellel derítették ki, miért tud visszatérni a daganat évekkel az immunterápia után.
Valós időben elemezte a mesterséges intelligencia egy műtét kameraképét, hogy így segítse a sebészeket.
Brit kutatók közel 60 ezer felnőtt mozgási adatait vizsgálták, majd egy olyan statisztikai modellt készítettek, ami egyértelműen megmutatta, mit érdemes csinálni üldögélés helyett.
A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.
Daganatsejtek egyedi vizsgálatára dolgoztak ki a mesterséges intelligenciát alkalmazó, a vizuális jellemzők mellett a molekuláris tulajdonságokat is elemző módszert a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
Egy nagyszabású kutatás annak a kérdésnek a nyomában eredt, hogy vajon tényleg van-e az aszpirinnek vastagbéldaganatot megelőző hatása. A kutatók végül arra az eredményre jutottak, hogy az ilyesfajta előny nem garantált, viszont jóval valószínűbb, hogy a hosszú távú aszpirinszedés súlyos problémákat okoz.
Az előadó arról is beszélt, hogy gyakorlatilag az utolsó pillanatban műtötték meg.
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Egy hazai szakemberek által jegyzett kutatás rávilágított, hogy egy bizonyos enzim gátlása olyan változásokat idéz elő a rákos sejtek anyagcseréjében, amelyek az inzulinszinttől függetlenül képesek megállítani a daganat növekedését.
Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint 2050-re mintegy évi 35 millió daganatos megbetegedést regisztrálhatnak világszerte. 2024-ben ez a szám 20,6 millió volt.
Amerikai kutatók olyan vegyületeket teszteltek, amelyek segíthetnek megállítani a hasnyálmirigy-duktális adenokarcinómát. Az eredménynél csak az megdöbbentőbb, miként sikerült elérni a kívánt hatást.
Gazsi, aki hosszú évekig küzdött daganatos betegséggel, elkötelezett volt a társadalmi felelősségvállalás iránt, és az állatkertet is támogatta.
Német kutatóknak sikerült feltárni azt a biológiai útvonalat, amely megmutatja, hogy a B2-vitamin segíthet védőpajzsot növeszteni a rákos sejteknek. A tudósok hangsúlyozzák: ettől a B2-vitamin még létszükséglet, nem pedig káros anyag.
Akár zsebben is elfér az az eszköz, amelyet kínai kutatók készítettek, és ki tud váltani hűtőszekrény-méretű diagnosztikai berendezéseket is. Sőt, még pontosabb is azoknál.
Ausztrál kutatók mintegy 8000 ember bevonásával vizsgálták meg, milyen stratégia segíthet az embereket rávenni: igyanak kevesebb alkoholt.
Brit és kanadai kutatók 3 millió sejtből álló térképet készítettek a női mellszövetről, és feltártak egy nem ismert összefüggést.
