szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A brit Sheffieldi Egyetem csillagászai szerint az eddigi leglaposabb csillagrobbanást sikerült rögzíteni még 2018-ban.

A csillagászok még 2018-ban fedeztek fel egy nagyon furcsa csillagrobbanást. Az esemény az AT2018cow nevet kapta, azóta pedig csak cow néven emlegetik, mint a Fast Blue Optical Transients típusú csillagrobbanások egy új osztályát. A kutatók azóta is vizsgálták az esetet, ami a jelek szerint furcsább volt, mint azt elsőre gondolták.

A Fast Blue Optical Transients (FBOT) a csillagrobbanás egy fajtáját jelöli, ami hasonló a sokat emlegetett szupernóvához vagy a gamma-kitörésekhez. A tudósok azonban hiába tudnak a jelenség létezéséről, a tulajdonságai még a napi napig is ismeretlenek. Justyn Maund, a Sheffieldi Egyetem kutatója szerint ennek az az oka, hogy egyszerűen nem úgy viselkednek, ahogy egy felrobbanó csillagnak viselkednie kellene.

„Ezek a robbanások túl fényesek és túl gyorsan terjednek” – nyilatkozta az IFLScience-nek a tudós. A cow is pontosan ilyen volt: a robbanás rendkívül lapos volt. Annyira, hogy ez az eddigi leglaposabb robbanás, amit feljegyeztek a tudósok. Erről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban írtak.

Philip Drury / University of Sheffield

A szakember szerint a csillagrobbanásoknak van egyfajta aszimmetriája, ám a 2018-ban feljegyzett minden eddiginél aszimmetrikusabb volt. Hogy pontosan milyen mechanizmusok mentén ment végbe, azt a mai napig sem lehet tudni.

A kutatók a robbanáskor kibocsátott polarizált fénynek köszönhetően meg tudták mérni, hogy mekkora volt a robbanás kiterjedése. Ezek szerint olyan nagyra nyúlt, mint a mi Naprendszerünk.

Megmérték az egyik fekete lyuk tömegét, az eredmény a tudósokat is meglepte

Az Abell 1201 BCG jelű galaxis közepén található fekete lyukról eddig is tudtak a tudósok, egy új számítás szerint azonban jóval nagyobb, mint azt eddig gondolták.

A tudósok elmélete szerint nem elképzelhetetlen, hogy a csillag magja egy fekete lyukká omlott össze, ami aztán bekebelezte az égitest maradékát, míg az anyag része kilökődött a világűrbe.

A szakemberek azt remélik, hogy a Vera Rubin Obszervatórium – ami a tervek szerint 2024 végén kezdheti majd meg a működését – segítségével még több ilyen jelenséget találhatunk majd, ami segíthet, hogy jobban megértsük a történéseket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!