A mexikói gazdák nemrég arra kérték a kormányt, hogy a technológia segítségével idézzen elő esőzéseket. Az ország az elmúlt tíz év második legnagyobb szárazságával küzd, a gazdák pedig attól tartanak, hogy elveszítik a termesztett növényeiket és az állatokat is.

A Nature beszámolója szerint az aszályokkal foglalkozó nemzeti bizottság (Conaza) márciusban erre reagálva bejelentette, hogy a felhők stimulálására épülő programot indít, hogy az északkeleti és az északnyugati államokban (Tamaulipas és Baja California) essen végre az eső.

A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy annak ellenére, hogy a mexikói kormány sikerekről számolt be, kevés bizonyíték van arra, hogy az úgynevezett felhőetetés (cloud seeding) valóban működik. A folyamat során valamilyen szemcséket, általában ezüstjodidot juttatnak a légkörbe. Ezek vízcseppeket vonzanak magukhoz, majd miután elég nehézzé válna, esőként vagy hóként hullanak alá.

Reviczky Zsolt

Fernando García, a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem felhőfizikusa szerint leginkább elméleti bizonyítékok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a módszer működhet. Néhány kísérlet azt mutatta, hogy növekedhet a csapadékmennyiség, ám nincs bizonyíték arra, hogy nagyobb léptékben is ez lesz a helyzet. García szerint az is előfordulhat, hogy épp ellentétes hatást vált ki a folyamat, vagyis a felhő szertefoszlik.

A mexikói kormány a Startup Renaissance nevű céggel közösen indította el a felhőetető projektet. Alejandro Trueba mezőgazdasági mérnök, a cég alapítója és igazgatója 2019-ben kereste fel a mezőgazdasági minisztériumot, hogy felhőetetéssel próbálkozna. A projekt nem sokkal később el is indult.

García szerint Mexikó az 1940-es években kezdett ilyen típusú kísérleteket végezni, de az elmúlt évtizedekben nem sok kutatás zajlott ezen a téren. Trueba eddig ötször küldött repülőgépet a felhők közé, a minisztérium szerint pedig a technológia 98 százalékban hatékonyan csökkentette az aszály hatását, legalább 25 erdőtüzet eloltott, gátakat és víztartó rétegeket töltött fel.

Esőcsinálással enyhíteni a kánikulát? Kínában idén nyáron volt, ahol bejött

Felesleges pénzkidobás vagy a természet zseniális manipulálása? Több mint 75 éve próbálkoznak vele, de még mindig nem tudni, mennyire hatékony a mesterséges esőfakasztás. De mi köze Kurt Vonnegutnak az ezüst-jodidhoz?

A Nature kiderítette, hogy a Conza abban méri a sikert, hogy összehasonlítja a felhőetetés utáni csapadékmennyiséget az előrejelzésekkel meghatározott mennyiséggel. Ezzel a megközelítéssel ugyanakkor az a probléma, hogy az időjárás-előrejelzések nem teljesen pontosak. A felhők García szerint akkor is esőt hozhattak volna, ha a repülőgép nem száll fel.

Trueba megerősítette, hogy a cég a hatások alapján mér, nem pedig tudományos megközelítést alkalmaz.

A helyi szakemberek szerint azonban még ha működik is a felhőetetés, az nem oldja meg az ország vízgazdálkodásának problémáit. A lakosság száma ugyanis jelentősen megnőtt, a vízkészletre azonban ez nem mondható el. Mindez komoly problémákat okoz a gazdák és az emberek számára is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.