Mexikó két állama felett is felhőetetéssel próbálkoznak, hogy több csapadék hulljon a területekre. A folyamat során olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amelyek magukhoz vonzzák a vízcseppeket, ami végül esőhöz vezet. Persze csak akkor, ha bejön.
A mexikói gazdák nemrég arra kérték a kormányt, hogy a technológia segítségével idézzen elő esőzéseket. Az ország az elmúlt tíz év második legnagyobb szárazságával küzd, a gazdák pedig attól tartanak, hogy elveszítik a termesztett növényeiket és az állatokat is.
A Nature beszámolója szerint az aszályokkal foglalkozó nemzeti bizottság (Conaza) márciusban erre reagálva bejelentette, hogy a felhők stimulálására épülő programot indít, hogy az északkeleti és az északnyugati államokban (Tamaulipas és Baja California) essen végre az eső.
A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy annak ellenére, hogy a mexikói kormány sikerekről számolt be, kevés bizonyíték van arra, hogy az úgynevezett felhőetetés (cloud seeding) valóban működik. A folyamat során valamilyen szemcséket, általában ezüstjodidot juttatnak a légkörbe. Ezek vízcseppeket vonzanak magukhoz, majd miután elég nehézzé válna, esőként vagy hóként hullanak alá.
Fernando García, a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem felhőfizikusa szerint leginkább elméleti bizonyítékok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a módszer működhet. Néhány kísérlet azt mutatta, hogy növekedhet a csapadékmennyiség, ám nincs bizonyíték arra, hogy nagyobb léptékben is ez lesz a helyzet. García szerint az is előfordulhat, hogy épp ellentétes hatást vált ki a folyamat, vagyis a felhő szertefoszlik.
A mexikói kormány a Startup Renaissance nevű céggel közösen indította el a felhőetető projektet. Alejandro Trueba mezőgazdasági mérnök, a cég alapítója és igazgatója 2019-ben kereste fel a mezőgazdasági minisztériumot, hogy felhőetetéssel próbálkozna. A projekt nem sokkal később el is indult.
García szerint Mexikó az 1940-es években kezdett ilyen típusú kísérleteket végezni, de az elmúlt évtizedekben nem sok kutatás zajlott ezen a téren. Trueba eddig ötször küldött repülőgépet a felhők közé, a minisztérium szerint pedig a technológia 98 százalékban hatékonyan csökkentette az aszály hatását, legalább 25 erdőtüzet eloltott, gátakat és víztartó rétegeket töltött fel.
Esőcsinálással enyhíteni a kánikulát? Kínában idén nyáron volt, ahol bejött
Felesleges pénzkidobás vagy a természet zseniális manipulálása? Több mint 75 éve próbálkoznak vele, de még mindig nem tudni, mennyire hatékony a mesterséges esőfakasztás. De mi köze Kurt Vonnegutnak az ezüst-jodidhoz?
A Nature kiderítette, hogy a Conza abban méri a sikert, hogy összehasonlítja a felhőetetés utáni csapadékmennyiséget az előrejelzésekkel meghatározott mennyiséggel. Ezzel a megközelítéssel ugyanakkor az a probléma, hogy az időjárás-előrejelzések nem teljesen pontosak. A felhők García szerint akkor is esőt hozhattak volna, ha a repülőgép nem száll fel.
Trueba megerősítette, hogy a cég a hatások alapján mér, nem pedig tudományos megközelítést alkalmaz.
A helyi szakemberek szerint azonban még ha működik is a felhőetetés, az nem oldja meg az ország vízgazdálkodásának problémáit. A lakosság száma ugyanis jelentősen megnőtt, a vízkészletre azonban ez nem mondható el. Mindez komoly problémákat okoz a gazdák és az emberek számára is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
