Mint a Gizmodo írja, az agyi elektromos tevékenység olvasása és dekódolása nem éppen egy új kutatási terület, hasonló próbálkozások korábban is voltak már. Az Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (École Polytechnique Fédérale de Lausanne / EPFL) új kísérlete most az egerekre fókuszált. Az állatoknak a kísérletben egy fekete-fehér filmrészletet mutattak az 1960-as évekből, amiben egy férfi egy autó után fut, majd kinyitja a csomagtartóját.

Mindeközben a kutatók két módon is figyelték az egerek agyi aktivitását – mindkét esetben szondákat helyeztek az állatok agyának vizuális kérgéhez, így figyelve az agytevékenységet. Az egereket genetikailag módosították úgy, hogy az agyukban a neuronok zölden világítsanak, amikor információkat továbbítanak.

Az így keletkezett adatokat ezután egy CEBRA névre keresztelt, új gépi tanulási algoritmus betanítására használták. Amikor egy új egér – ami először látta a filmrészletet – agyi jeleire alkalmazták ezt az algoritmust, az képes volt helyesen azonosítani egyes olyan képkockákat, amelyeket az egér látott. Itt érdemes megjegyezni, hogy a CEBRA is ki volt képezve a filmrészletre, tehát az is képes volt egyező képkockákat alkotni, amelyek közel tökéletesen egyeznek.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy rögtön kémkedésre lehetne használni az egereket, hogy távolról figyeljék meg, mint is látnak: a Nature folyóiratban publikált kutatás egy specifikus, rövid felvételre terjedt csak ki, amit az algoritmus is ismert. Jelenleg a CEBRA ugyanis az egér agyában lévő neuronok mindössze egy százalékának aktivitását tudja figyelni, van még tehát tere a fejlődésnek.

Betolták az fMRI-gépbe az önkénteseket, a mesterséges intelligencia kiolvasta, mire gondolnak

A Texasi Egyetem kutatói egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, ami képes az ember agyi tevékenysége alapján megmondani, hogy mire gondol az illető.

Emellett a CEBRA arra is alkalmazható, hogy megjósolja a főemlősök karmozgását is, és még számos területen lehet majd hasznos, hogy jobban megértsük az agyi tevékenységeket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.